Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Harmadik nekifutásra sikerült olyan adóamnesztiára hasonlító javaslatot kidolgoznia a kormánynak, amely alkalmas volt arra, hogy egyrészt az országgyűlés elé kerüljön, másrészt meg is szavazzák azt a képviselők. A becslések szerint ezermilliárd forintra is tehető az az összeg, amit adózatlanul, külföldön tartanak a magyar állampolgárok, pedig az elmúlt években nemegyszer próbálta a kormány és az ellenzék is hazacsalogatni ezeket a pénzeket.
Az elfogadott verzió szerint kétféleképp is haza lehetne hozni a vagyonokat: vagy egy magyarországi társaságnak juttatott részesedés, osztalék formájában, vagy szimplán mint magánszemély osztalékadóval terhelt jövedelme. Ha az előbbi verziót választják, akkor a társasági és a különadó alapját is csökkenteni lehet az összeg 75 százalékával, vagyis a megfizetendő adó - társasági, külön- és osztalékadó - a normál szabályokhoz képest annak negyede lenne. A második esetben pedig annyi lenne a könnyítés, hogy az osztalékadó mértéke csak tíz százalék lenne, ez most összevont jövedelem alá esik, praktikusan 36 százalékos kulccsal adózik. A törvény szerint ezeknek a pénzeknek az eredetét már nem firtathatná az adóhatóság sem.
Az első adóamnesztiának nevezett javaslat 2006-ban került napvilágra. Akkor az volt a pénzügyi tárca elképzelése, hogy tízszázalékos adó megfizetése mellett úgy lehessen hazahozni a vagyonokat, hogy az adóhatóság ne tudjon beleszimatolni az ügyletbe. Vagyis a pénzintézet, ahol az adott összeget elhelyezte volna az érintett, egy igazolást állított volna ki, amellyel bizonyítani lehetett volna a pénz "amnesztiás" eredetét, az azonban rejtve maradt volna, honnan is származik a vagyon. Az igazságügyi tárca viszont aggályát fejezte ki, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel az amnesztia, ezzel ugyanis a tisztességes adófizetők kerülnek hátrányba a csalókkal szemben. A dolog ezzel elsikkadt.
Másodszor akkor vetődött fel az ötlet, amikor idén tavasszal az MDF állt elő a szintén tízszázalékos amnesztiaadó ötletével. Ennek összességében annyi visszhangja lett, hogy a Pénzügyminisztérium megfontolásra alkalmasnak ítélte, majd Gyurcsány Ferenc a nyári, dobogókői kormányzati ötletbörzén felvetette. Végül az elképzelés elhalt, október végén azonban az ismételten beterjesztett adócsomaghoz a gazdasági bizottság benyújtott egy harmadik, immár megszavazható módosító indítványt.
A múlt hét eleji elfogadott javaslat célja - amellett, hogy a külföldön elrejtett pénzek hazahozatalára sarkall - a magyarországi devizahiány enyhítése. Ennek érdekében a hazahozott vagyonok felét állampapírba kellene fektetni - és két évig ott is kellene tartani -, ez lenne az adókedvezmény lényegi feltétele. Szakértők szerint a kedvezmény adott esetben megfontolandó is lehet, vagyis lenne arra esély, hogy a külföldre menekített pénzek egy része valóban hazatérjen és a devizahiány - valamelyest - enyhüljön.
