Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai államokban működő vállalkozások csak apróbb adómódosításokra számíthatnak 2009-ben - derül ki a KPMG tanácsadó cég lapunknak készített felméréséből. A szakértők kutatása szerint egyetlen vizsgált országban sem terveztek a magyarhoz hasonló (időközben visszavont) mélységű módosításokat, illetve nem tapasztalták, hogy a válság miatt utólag lényeges korrekciókra készülnének a kormányok - legalábbis egyelőre.
A körkép alapján Luxemburg és Görögország igyekszik adómérsékléssel csábítóbbá tenni vállalkozási környezetét. A görögök azonban csak 2010-től indítanák el ötéves programjukat, melynek során évi egy százalékponttal faragják a mértéket, így az időszak végén, 2014-ben 20 százalékra apad az adókulcs. Fontos változás még, hogy a görög társaságok az általuk teljesített osztalékfizetésből a jövőben 10 százalékos mértékű forrásadót vonnak le - ha elfogadják a terveket. Luxemburgban januártól 21 százalékra csökkenhet a most 22 százalékos kulcs.
A magyar adószabályozáshoz szokott szemnek furcsa a hollandok adóváltoztatási javaslata: a 2008-ra vonatkozó társasági adókulcsokat visszamenőleges hatállyal, a költségvetés őszi bejelentésével egyidejűleg módosítanák. A jelenlegi második adósávot teljesen megszüntetnék, miközben a legalsó adósáv felső határát 40 ezer euróról 250 ezer euróra emelnék, 20 százalékos kulcs mellett. A 250 ezer euró feletti, adóztatható jövedelem után változatlanul 25,5 százalékos adókulcsot kellene a tervek szerint alkalmazni. Jövőre viszont újra az eredeti adósávok és adómértékek lépnek hatályba - azaz az intézkedés tekinthető a válságra adott átmeneti megoldásnak is. A holland parlament még nem döntött a javaslatról.
Németországban már korábban elfogadták, hogy 15 százalék marad a társasági adó kulcsa. Módosítanának viszont az adófizetésre kötelezettek körén, a tervezet szerint a külföldi illetőségű személy által értékesített ingatlan mellett a bérbeadásából származó jövedelem is adókötelessé válna. Változhat a németországi vállalatok külföldi leánycégeinél felmerülő veszteségek kezelése: a jelenlegi szabályozás szerint csak az ugyanazon országban keletkező pozitív és negatív adóalapot lehet összevonni, azonban az uniós alapelveknek való megfelelés céljából ezt úgy tervezik módosítani, hogy bármely EU/EGT tagállamban keletkező negatív adóalapot össze lehessen majd vonni a Németországban keletkező adóalappal - feltéve, hogy a két ország közötti egyezmény a beszámítás módszerével szünteti meg a kettős adóztatást. A forrásadó alól mentesülők körének kiterjesztésén is gondolkodnak, itt annyi változást terveznek, hogy 2009-től nem terhelné például ilyen adó a belföldi társaságok által a részesedés értékesítése során realizált hasznot.
Szlovákiában sem nyúlnak az adókulcshoz, de a már korábban elfogadott módosítások alapján bevezetik az alultőkésítési szabályt. Ez annak kivédésére szolgál, hogy a cég ne fizessen rejtett osztalékot a nyújtott kölcsön után fizetett kamatban, ezért a saját tőkéhez viszonyított, meghatározott mérték felett fizetett kamattal növelik az adóalapot. Januártól továbbá a szlovák adórendszerben is megjelenik a transzferárdokumentáció-készítési kötelezettség.
Dániában elsősorban az adóelkerülés kivédésére koncentrál az apró módosításokat tartalmazó javaslat. A kormány felbontotta a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodásait Franciaországgal és Spanyolországgal, módosította az északi országokkal kötött hasonló megállapodásokat. Azonban nem csak leépítik az ilyen jellegű kapcsolataikat, ezt bizonyítja, hogy a tervek között szerepel egy ilyen megállapodás Görögországgal.
Az Egyesült Királyságban egyelőre nehéz felmérni, milyen mélységű változásokra lehet számítani. A KPMG szakértői szerint számos módosításon dolgoznak - köztük a külföldről származó profit adóztatását érintőkön -, ezek azonban még nem nyilvános anyagok. Kérdés, hogy a javaslatok elkészülnek-e a költségvetési tervek legkésőbb november elejére várható benyújtásáig - ellenkező esetben bizonytalanná válik a 2009-es bevezetésük.
Spanyolországban a jövő évet illetően új, nagy horderejű változást előidéző előterjesztésről nem tudni. A fontosabb változások egyébként már ez év elejétől hatályba léptek, ezek bevezetését a spanyol számviteli szabályozás nemzetközi számviteli standardokkal való harmonizálása, illetve annak a társasági adó alapjára való hatása indokolta. A társasági adókedvezmények mértékét a következő években tervezik csökkenteni, a legtöbb esetben pedig 2011-ben meg is szüntetnék azokat.
A jelenlegi ismeretek alapján nem várható érdemi változás a társaságok adózásában az osztrák, a belga, a lengyel és a finn adórendszerben.
A hollandhoz hasonlóan elkerekedő szemmel figyelhetik a magyar adószakértők a norvég kormány terveit. Az adókulcsot ugyan itt sem kívánják bolygatni, ám a tervek szerint az adó alól eddig mentesített jövedelmek, mint az osztalék és a tőkenyereség, összegének három százalékával növelni kellene az adóalapot. További változást jelentene a Norvégiából kivitt eszközökre kivetett kiviteli adó (exit tax) bevezetése, amelynek alapjául az eszköz piaci értéke szolgálna. Ami igazán meglepő, hogy a módosítások visszamenőlegesen, 2008. október 7-étől lépnének hatályba, ha a parlament jóváhagyja. A magyar jogalkotási rendtől eltérő gyakorlat oka, hogy az adófizetésre kötelezettek ne módosíthassák még gyorsan adóelkerülési céllal a kapcsolódó tranzakcióikat a szigorúbbá váló törvény hatálybalépése előtt.
