Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnap meglepetés nélkül, vagyis hozzávetőleg harminc képviselő részvételével lezajlott az adótörvények általános vitája. Lapzártánkig csak néhány módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a csomaghoz, ezek közül az egyik az eredetileg tervezettnél nagyobb bevételig, 2,5 millió forint helyett négymillió forintig engedné, hogy az önkormányzatok adómentességet adjanak, egy másik pedig a sportutánpótlásra adna támogatást.
Több szocialista képviselő jegyez egy pontosító jellegű módosítót, amely a munkabérek bankszámlára utalását érinti. A benyújtott verzió szerint egy külön jogszabályban sorolnák fel azokat a településeket, ahol nincs bankautomata, s emiatt az ott élőknek nem kell bankszámlára utalni a fizetést. Ez a rendszer már elmagyarázva is bonyolult, ezért a képviselők azt javasolják: a munkavállalók szabadon választhassák meg, számlára vagy postán kérik-e bérüket. Emiatt ugyanakkor nőhet a postások veszélyeztetettsége, hisz nemcsak a nyugdíjakat, hanem a fizetések egy részét is ők hordanák ki.
Persze ennél komolyabb módosítások is várhatók - péntek délig van lehetőség a javaslatokat benyújtani. Szinte biztos, hogy a cigaretta jövedéki adóját két lépcsőben, féléves csúsztatással javasolja bevezetni a szocialista frakció. Ennek nyilvánvalóan az egyszeri, felfutó csempészet miatt volna értelme - mondta Kékesi Tibor, a költségvetési bizottság tagja. Az alkoholtermékeknél ez a probléma nem áll fenn, így ott az egyszeri, tízszázalékos emelés marad.
A költségvetési bizottság ülésén elhangzott, hogy az iparűzési adó leírhatóságát nem szüntetné meg a szocialisták egy része. Erről konkrét javaslatot még nem hallott Kékesi Tibor, ami egyrészt nem zárja ki, hogy a határidőig ne születhetne efféle indítvány, ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy a költségvetést jelentős mértékben befolyásoló javaslatra rábólintson a frakció. A társasági adóból tavaly 264 milliárd forint összegben írták le a társaságok az iparűzési adót, ami jövőre legalább 50 milliárd forint pluszt jelentene.
Hasonló a helyzet a céltartalékképzés leírhatóságával is: egyelőre nincs olyan kész javaslat, ami visszatenné a jogszabályba ezt a korrekciós tételt. Ugyanakkor lapunk úgy tudja, az adóalap-csökkentő tétel kikerülése csak véletlenül történt - legalábbis a pénzügyi szektor abban bízik, hogy a korrekciós tételt a kormány maga fogja visszatenni a törvénybe. A Napinak nyilatkozó képviselők azonban határozottan nemet mondtak erre a lehetőségre, mivel az adótörvények megalkotásakor most az az elsődleges szempont, hogy az államháztartás hiányát három százalékra lehessen leszorítani.
