Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány - adóegyszerűsítés címszó alatt - eredetileg meg akart szüntetni több, a munkahelyteremtést ösztönző, a társasági adóalapot csökkentő tételt, ám az Országos Érdekegyeztető Tanács hevesen tiltakozott a lépés ellen. Szerintük ugyanis a kormány a saját, foglalkoztatást bővítő politikájával menne szembe, ha ezeket a lehetőségeket kivenné a rendszerből. Végül az adótörvény már úgy került a parlament elé, hogy a három adóalapot csökkentő tétel közül kettő benn maradt. A munkanélküliek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célzó támogatások megmaradtak, a harmadik, kisvállalkozások számára kitalált kedvezmény viszont, úgy tűnik, kikerül a törvényből.
Pedig a most napvilágot látott, társasági adóra vonatkozó részletes adatok arról tanúskodnak, hogy összességében nem szívesen foglalkoznak a társaságok ilyesfajta problémákkal, inkább nem is kell nekik kedvezmény. Számításaink szerint - az egyszerűség kedvéért a minimálbér megfizetését vettük alapul és minden csökkentő tételt 12 hónapra számítottunk - valamivel több mint 4500 fő jutott munkához ezen három korrekciós tétel révén. Ebbe a felsorolásba nem tartozik bele egyetlen Start kártyás eset sem, kizárólag a társaságok saját elhatározása révén kialakult létszámbővítéssel foglalkoztunk.
A legnépszerűbb a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása volt, ebben a körben 2781 fő jutott álláshoz, összesen 749 vállalkozás vette igénybe ezt a kedvezményt. Ennél valamivel több, 778 cég vállalta megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatását, itt számításunk szerint 687 ember jutott álláshoz. A harmadik a létszámbővítéshez kapcsolódó kedvezmény, amelyet kifejezetten a kisvállalkozások számára találtak ki. Itt az átlagos állományi létszám emelkedése után fejenként a minimálbérnek megfelelő összeg volt az elérhető kedvezmény maximuma. Ezt 506 cég vette igénybe, 1080 fő után.
Az adócsomag tehát puhult az érdekképviseletek nyomására, ám szerepel benne egy büntető járulék: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi nyilatkozata szerint egy brutális mértékű rehabilitációs hozzájárulás bevezetése mellett kedvezményeket lehetne adni azoknak, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetű alkalmazottat foglalkoztatnak. Ez bírhatja rá a cégeket arra, hogy szociálisan érzékenyebbek legyenek. A törvénytervezet szerint a mostani évi 164,4 ezer forint rehabilitációs hozzájárulás összege jövőre 532,8 ezer forintra nőne. Ezt a hozzájárulást azoknak a vállalatoknak kell megfizetniük, amelyek húsz alkalmazottanként nem foglalkoztatnak legalább egy megváltozott munkaképességű személyt.
A munkahelyteremtésre fordított összegek aprópénznek minősülnek néhány olyan korrekciós tételhez képest, amelyet - legalábbis jelen állás szerint - a kormány kivezetne a rendszerből. Az egyik legnagyobb tétel az iparűzési adó levonhatóságának tilalma, ami az idei bevallások szerint 70,5 ezer céget érint és 260,4 milliárd forintot tett ki. Kevesebb mint háromezer társaság vette igénybe a céltartalékképzéshez kapcsolódó leírást, ám mértéke tavaly 246 milliárd forint volt. Elvileg ez sem lesz jövőre. Megváltozik az amortizáció elszámolása is, ám ennek pénzbeni következményei egyelőre nem ismertek. Több apró, jelentéktelen korrekciós tétel is eltűnik jövőre: a műemlék épület felújítására felvett hitel kamatát nem lehet leírni, ezt tavaly ketten vették igénybe. A lakás-bérbeadási kedvezmény is megszűnik, ezt az adatok szerint tíz adóalany bánja.
