Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság cikke
A jelentőst vagyont felhalmozó családoknál kulcskérdésnek számít az örökösödés. A nemzetközi piacon terjed az a gyakorlat, hogy az öröklési, ajándékozási illetéket és a hagyatéki procedúrát magánalapítványok létrehozásával próbálják kikerülni. A magyar alapítványokkal ellentétben ezeknek nem kell feltétlenül közérdekű célokat szolgálniuk, kedvezményezettjeik akár családtagok is lehetnek, vagyis végrendeletként is funkcionálhatnak. Az utódok ugyan nem jutnak hozzá közvetlenül a pénzükhöz, de a vagyon védett például a hitelezőktől, gyarapodását pedig egyes országokban még adó sem terheli.
Persze ez a megoldás sem ingyenes: az alapítás és a fenntartás költségeit is figyelembe véve 50 millió forint feletti értékű vagyon esetén már érdemes elgondolkodni egy magánalapítvány létrehozásán – vélekedik Kiss László. A Crystal World Wide tanácsadó cég partnere szerint az alapítás jellemzően 4–5 ezer euróba kerül, a legdrágább tétel maga a tervezés, melynek óradíja 50–250 euró között mozoghat, az ügy bonyolultságától, azaz a vagyon összetételétől függően. Az alapítvány éves fenntartási díja 3-4 ezer euróra rúg, fizetni kell például a vagyon kezeléséről gondoskodó kuratóriumi tagokat, akik általában pénzügyi tanácsadók vagy személyi bankárok. Nekik a legapróbb befektetést – legyen az akár pénzügyi, reálgazdasági, ingatlan vagy műkincs – is át kell tekinteniük a vagyon strukturálásakor, a feltétlen bizalom tehát elengedhetetlen az ügyfél részéről.
A magánalapítványok bejegyzésére egyre több ország kínál lehetőséget. Megéri, hiszen ezzel a módszerrel nemcsak otthon tartani, de az óhazába visszacsalogatni is lehet a nagy magánvagyonokat. Angliában már beterjesztették az erre vonatkozó javaslatot, és 2010-től a tervek szerint Magyarországon is lehetőség lesz a magáncélú alapítványok létrehozására a polgári törvénykönyv módosítását követően.
Kérdés, hogy a szervezeti formát milyen módon lehet majd bejegyeztetni, és milyen adórendelkezések vonatkoznak rá. Az offshore cégeknek otthont adó országokkal nehéz lesz versenyezni. A karib-tengeri St. Kitts szigetén például nem írnak elő minimális tőkeigényt, egy fillér adót sem vetnek ki, ráadásul a kuratórium egy, akár nem helybéli emberből is állhat, akinek a nevét nem kell nyilvánosságra hozni. Az egyetlen követelmény az éves összesített vagyonkimutatás, amit viszont nem kell benyújtani a hatóságokhoz. Ehhez képest Ausztriában legalább 70 ezer eurós hozzájárulás, minimum háromfős, nyilvános kuratórium szükséges az alapításhoz, ráadásul a bevitt ingóságokat 5, az ingatlanokat pedig 7 százalékos ajándékozási illeték terheli, míg a kamat és árfolyamnyereség után 12,5 százalékos adót kell fizetni.
Gondos tervezést igényel az is, hogyan kerüljenek a vagyontárgyak az alapítvány tulajdonába a lehető legkisebb adóteher kifizetése mellett. Az ingóságok és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogok az illetéktörvény által biztosított kiskapu miatt ingyenesen elajándékozhatók. A jogszabály szerint ugyanis kizárólag a belföldön történt átadás illetékköteles, Szlovákiában viszont nem vetnek ki terhet az ajándékozásra, így csak Párkányig kell elkocsikázni és egy helyi közjegyző előtt lebonyolítani az eljárást. Az ingatlanok illetékmentes átadására is lehetőséget teremtenek a magyar jogszabályi hiányosságok: ha a nagy értékű villát projektcégbe apportálja az örökhagyó, máris üzletrésznek számít, így könnyedén elajándékozható illetékmentesen is.
A külföldön bejegyzett magánalapítvány Magyarországon is mentesül a társasági adó fizetése alól, ha bevételeit nem vállalkozási tevékenységből szerzi, például ha kamatra és árfolyamnyereségre tesz szert. Mivel a külföldi cégeket és szervezeteket hazánkban nem terheli forrásadó, az üzletrész után járó osztalék után sem kell fizetni egy fillért se. Kiss László szerint hosszabb idő eltelte után az sem feltűnő, ha az alapítvány értékesíti az üzletrészt. Az egyetlen kikerülhetetlen adónem az szja, amit az alapítvány kedvezményezettjeinek kell fizetniük a nekik járó összegek után.
