Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mai napon megszületett a régóta várt döntés, az Európai Bíróság (EB) állásfoglalása szerint kompatibilis az európai joggal a magyar iparűzési adóhoz hasonló olasz IRAP adó (regionális termelési adó). Az eset azért érdekes, mert az IRAP esetleges unióellenessége esetén valószínűleg az évi 3-400 milliárd forintos adóbevételt jelentő magyar helyi iparűzési adó (hipa) is biztosan elbukott volna az EB előtt.
Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, hogy az ügynek nagyon kevés magyar vonatkozása van, az olasz IRAP és a magyar iparűzési adó ugyanis nem tekinthető azonosnak, csupán hasonlónak. Ha pedig elfogadjuk a hasonlóságot, akkor a magyar adóval kapcsolatban is arra lehet számítani, hogy az Európai Bíróság összeegyeztethetőnek tartja majd a közösségi joggal.
A PM álláspontja a mai döntéstől függetlenül továbbra is az, hogy a hipa nem minősül forgalmi típusú adónak, így teljes mértékben kompatibilis az uniós joggal. Mint ismeretes, a hipa esetleges szabálytalannak minősítése azért merült föl, mert mértékének megállapítása a forgalom arányában történik, így első ránézésre forgalmi típusú adónak tűnhet. Egy országban pedig csupán egy forgalmi adó lehet, így amennyiben a hipa is ebbe a kategóriába tartozna, úgy meg kellene szüntetni. Bár az olasz IRAP hangsúlyozottan nem azonos a magyar hipával, a mai döntés - miszerint az IRAP nem minősül forgalmi adónak - alapján a PM biztos benne, hogy a magyar adóval kapcsolatban sem születhet más döntés. A hipa kompatibilitása mellett szól az a tény, hogy a csatlakozási tárgyalások során az EU nem minősítette unióellenesnek. Ha pedig Brüsszel akkor nem emelte föl szavát az adónem ellen, akkor nehezen lenne elképzelhető, hogy az Európai Bíróság szabályellenesnek minősíti. (Az Európai Bíróság várhatóan jövőre dönt dönt a magyar adónem sorsáról.)
A hipa sorsától függetlenül várhatóan 2008 januárjától bevezetésre kerül az ingatlanadó, amely még az előkészülés fázisában jár. Ezt az adófajtát nem csak magánszemélyek fizetik majd, bevezetéséhez pedig szükség van az ingatlanok értékelési rendszerének kialakítására - tette hozzá Kőszegi.
Zara László adószakértő is osztja a szóvivő véleményét, szerinte az IRAP kapcsán született döntés ismeretében minden valószínűség szerint a hipát sem találja majd unióellenesnek az Európai Bíróság. A szakértő emellett megjegyzi, hogy amennyiben maradhat az iparűzési adó, abban az esetben nincs szükség ingatlanadó bevezetésére. Ezt az adónemet a szakszerű értéknyilvántartási rendszerek hiánya miatt 2-3 éven belül valószínűleg amúgy sem lehetne bevezetni.
A KPMG a döntés nyomán azt javasolja, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket, számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett a befizetett adó visszatérítését remélve. Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere hangsúlyozza, hogy egyes lépések adókockázatot rejthetnek magukban, az mindenesetre biztos, hogy a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
A luxemburgi bíróság döntése meglepetés lehet sokaknak, hiszen a bíróság munkáját elősegítő és a bírósági ítéletet általában jól előrejelző - ebben az esetben rendhagyó módon kétszer is kibocsátott - főtanácsnoki vélemény az olasz adó eltörlését javasolta. A szakértő kérdésünkre elmondta, hogy a Európai Bíróság azért nem minősítette forgalmi adónak az IRAP-ot, mert nem tekinthető automatikusnak az adóteher áthárítása a fogyasztókra. Ha az IRAP forgalmi adónak minősülne, akkor valószínűleg egyéb adófajták - például a társasági nyereségadó - is megtámadhatóak lennének.
