Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre nem született meg az a kormányprogramban beígért jogszabály, amely a külföldön tartott adózatlan magánvagyon kedvezményes hazahozatalát tenné lehetővé, mivel az eredeti koncepció nem tartalmazott megfelelő garanciákat a pénzmosás ellen. Az uniós gyakorlat áttanulmányozása után elkészített újabb változat egyeztetés alatt áll.
Mintául az Európai Unióban, eddig Németországban és Olaszországban végrehajtott adóamnesztia szolgálhat. Az APEH nemzetközi kapcsolatok főosztályának információja szerint a realizált bevételek mindkét tagállamban elmaradtak a várttól: Németországban a tervezett összeg 30 százaléka, Olaszországban kevesebb mint negyede folyt be. A kormányprogram szerint a kedvezményes lehetőség hatására 50–100 milliárd forint közötti vagyont utalnának vissza Magyarországra, így 10 százalékos adó megfizettetése mellett 5–10 milliárd forintos bevételre tehetne szert a költségvetés. Vagyis a nyugat-európaihoz hasonló eredményesség esetén 1–5 milliárd folyhat be ténylegesen.
A példával előttünk járó két tagállamban a magánszemélyek egy nyilatkozat kitöltésével és átalánybírság megfizetésével kaphattak amnesztiát. Olaszországban közvetítők – többek között bankok, ingatlanokkal, megtakarításokkal foglalkozó társaságok és posták – gyűjtötték be a nyilatkozatokat, illetve a visszahonosított összeg után fizetendő adót, amelyet ezután átutaltak a pénzügyi szervek részére.
Szakértők szerint azonban a pénzmosással kapcsolatos kockázatokat és a várható bevételeket figyelembe véve nem kellene adóamnesztiát biztosítani.
Jároli Tibor, a KPMG asszisztens adómenedzsere szerint a külföldön felhalmozott vagyonok hazautalására vonatkozó adózási és egyéb feltételek egyeztetése már folyik a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértői között. A szakember szerint kérdéses azonban, hogy ősszel egyáltalán benyújtják-e az ezzel kapcsolatos törvénytervezet.
A vagyoni típusú adóbevételek növelését célozza az ingatlanadó kiterjesztése is. Az előzetes információk szerint az ingatlanok adóztatását 2008-tól kívánják bevezetni, bár egyes értesülések szerint elképzelhető, hogy ez hamarabb megtörténik. Ez az adó a tervek szerint a magánszemélyeket terhelné az ingatlanvagyonuk után, bár nem zárták ki teljesen annak a lehetőségét sem, hogy a vállalkozásokat is megadóztatják az ingatlanvagyonuk után. A korábban nyilvánosságra hozott program szerint a már „működő” luxusadóhoz hasonlóan az adóztatás értékalapú lenne. A luxusadóhoz képest annyi lenne az eltérés, hogy az ingatlanadót az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra – a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben – vetnék ki, vagyis már nemcsak a 100 millió forint feletti ingatlan után kellene adót fizetni, hanem ezen érték alatti ingatlanokra is. Ez így jóval szélesebb adózói kört érintene.
