Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évben csaknem tizedével nőtt a cégek nettó árbevétele, miközben a mérleg szerinti eredményük több mint 30, adózás előtti eredményük pedig 25 százalékkal bővült – derül ki az APEH társaságiadó-bevallások alapján készített összesítéséből. A többletet elsősorban a nagyvállalatok és a multinacionális cégek termelhették ki, a kis- és közepes vállalkozások esetében nem figyelhető meg ilyen mértékű bővülés – vélekedik Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke. Szerinte a kereskedelmen belül erre utal a piaci koncentráció is: az élelmiszert, a ruházati és műszaki termékeket forgalmazó boltok száma ugyanis folyamatosan csökken, miközben a nagyok forgalma bővül. Hasonlóan vélekedik Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke is, aki szerint a mikro- és családi vállalkozások árbevétele legfeljebb az infláció mértékével nőtt tavaly, és ez a jövőben sem lesz másként.
Az APEH adatai szerint a társaságiadó-bevallást benyújtó cégek több mint 40 százaléka veszteséges volt vagy nullás eredményt produkált. Hasonló arányt feltételezve az idén is, legalább 130 ezer vállalkozást érinthet az elvárt adó.
Antalffy Gábor szerint idén, illetve az elkövetkező évben a dupla járulékalap bevezetésének és az energiaárak emelkedésének „köszönhetően” tovább csökken majd a kkv-szektor jövedelmezősége, elsősorban vidéken. Budapesten és a nagyobb városokban a cégek könnyebben át tudják hárítani a vevőkre a növekvő költségeket, más területeken azonban nem.
Az államkasszába befolyt társaságiadó-bevételek nem nőttek jelentősen: annak ellenére, hogy a cégek adózás előtti eredménye negyedével nőtt tavaly, mindössze 4,7 százalékkal több adót kellett befizetniük. Ennek elsősorban az az oka, hogy az igénybe vett adókedvezmények összege megduplázódott. A legalább 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházáshoz kapcsolódó kedvezményből – amellyel értelemszerűen csak a legnagyobb cégek élhetnek – csaknem háromszor annyit, 99 milliárd forintot számoltak el, mint egy évvel korábban, míg az elmaradott térségekben megvalósított legalább 3 milliárdos beruházások után mindössze tizedével többet. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kamatkedvezmény csaknem 10 százalékkal, 2,4 milliárd forintra csökkent.
