Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lassan lejár az alkotmánybírák nyári szabadsága, napokon belül megkezdik az adócsomag kapcsán benyújtott alkotmányossági indítványok tárgyalását. Nincs olyan elem a nyáron elfogadott pénzügyi tárgyú törvények között, amely nyilvánvalóan alkotmánysértő volna – vélekednek a NAPI Gazdaság által megkérdezett alkotmányjogászok. A szakmai, illetve érdekvédelmi szervezetek a házipénztáradóra, a minimális járulékalapra, a banki különadóra, az eva évközi emelésére, valamint az elvárt adóra vonatkozó jogszabályokat támadták meg. A szakértők szerint a kérdés az, milyen alkotmányos alapjogai vannak a gazdálkodó szervezeteknek. A kiszámíthatóság például ilyen lehet, a taláros testület mérlegelheti majd, hogy a cégeknek volt-e elég idejük a felkészülésre, a pénzügyi, üzleti tervek átalakítására. Hack Péter azonban úgy véli, a tervezhetőség nem alkotmányosan védhető érdek, ha mégis az lenne, az adóemelés mellett akár az inflációt, az olajár megugrását vagy a forint árfolyam-ingadozását is alkotmányellenesnek lehetne minősíteni. Az évközi jogszabály-módosítást indokolhatja, hogy a költségvetésnek kiegyensúlyozott gazdálkodásra (ebben az esetben nyersen fogalmazva: pénzre) van szüksége; a köztársasági elnök többek között ezt is figyelembe vette, amikor aláírta a pénzügyi tárgyú törvényeket.
A házipénztáradó, a kétszeres járulékalap, valamint az elvárt adó esetében érdekesebb „viták” is lehetnek. A jogalkotó ezek esetében tulajdonképpen fiktív jövedelmet adóztat, azt vélelmezi, hogy a házipénztár egy részét már adózatlanul felhasználták, a fizetés bizonyos hányadát feketén fizetik, és a veszteséges vállalkozásnak is létezik nyeresége. Bár egérutat mindegyik adónem esetében biztosítottak, nem mindegy, hogy kit terhel a bizonyítás kötelezettsége – hangsúlyozza Kolláth György. Az alkotmányjogász hozzáteszi: korábban az Ab már kimondta, hogy az ártatlanság vélelme nem csupán büntetőjogi, hanem közigazgatási elv is. A felsorolt adónemek esetében megfordítják a bizonyítási terhet, vagyis áthárítják azt az adózóra. Hack szerint viszont a taláros testület érvelhet majd azzal, hogy az állami bevételek beszedése súlyos alkotmányos érdek, így elfogadható a hatóság helyzetének ilyetén könnyítése.
Hack legkorábban novemberben számít döntésre az indítványokkal kapcsolatban, Kolláth György viszont úgy véli, idén már nem, majd a 2008. évi adótörvények meghozatalakor érvényesíthetik az Alkotmánybíróság döntéseit.
