Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több ponton is jelentős hatást gyakorolhat a magyar iparűzési adóval kapcsolatban indult európai bírósági (EB) eljárás végkimenetelére az olasz regionális adó ügyében hozott és kedden nyilvánosságra került újabb főtanácsnoki vélemény, noha ebben Stix-Hackl főtanácsnok többször is hangsúlyozza: minden egyes adónem esetében új eljárásra, a sajátos körülmények megvizsgálására van szükség – mondta lapunknak Demetrovics Gergely, a KPMG vezető adómenedzsere. Az indoklás beemel egy új vizsgálati szempontot is, amely szerint akkor tekinthető egy adónem hozzáadott érték típusúnak, ha az statisztikailag is bizonyítható, vagyis az adózók nagy átlaga esetében hozzáadott érték típusúan működik – hívja fel a figyelmet Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. Demetrovics szerint ugyanakkor meglehetősen problematikus a statisztikai szempont alkalmazása az egyedi eseteknél, nem beszélve arról, hogy valószínűleg adótitkokat is érintő adatokról van szó.
A szakértők szerint a végső döntést a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta vissza a főtanácsnok, mondván: annak kell elvégezni a statisztikai próbát, s részben ez alapján eldönteni, hogy hozzáadott érték típusú-e az adónem vagy sem.
A magyar ügyre nézve ennek nincs közvetlen joghatása, vagyis az EB előtt lévő magyar esetekben külön véleményt kell megfogalmaznia a testületnek.
Az IRAP-ot elmarasztaló főtanácsnoki vélemény mindenképpen gyengíti a magyar államnak az iparűzési adó jogszerűségét védő érveit – tudtuk meg Oszkó Pétertől, a Deloitte adópartnerétől, aki szerint a magyar ügyben is hasonló döntés születhet a visszamenőlegességre vonatkozóan. Eszerint azok az olasz illetőségű cégek élhetnének az adó visszaigénylésének lehetőségével, amelyek még az első főtanácsnoki állásfoglalás időpontja – 2005. március 17-e – előtt beadták kérelmüket az illetékes bírósághoz. E cégek ugyanis valós érdeksérelem miatt hivatkoztak az uniós jogra, s nem vélelmezhető esetükben spekulációs motiváció – áll az adónem jogellenességét és a jogbiztonság általános elvét szem előtt tartó indítvány indoklásában. Erdős szerint könnyen elképzelhető, hogy a magyar ügyben is – visszamenőlegesség megítélése esetén – az első főtanácsnoki vélemény dátumához kötik majd az igény jogosságát. Demetrovics úgy véli, akár az olasz ügyben említett 2005. március 17-ei dátum is szóba jöhet, Oszkó pedig akár az első magyar bírósági eljárás nyilvánosságra hozatalának dátumát (2005. augusztus 20.) is elképzelhetőnek tartja.
