Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Egy hónappal a parlamenti választások előtt mindkét nagy párt az adócsökkentésre „esküszik”. Szakértők szerint viszont mindez csak szigorú ellenőrzés mellett veszi rá a magyart a nagyobb összegű adó befizetésére. Hogyan alkalmazkodik ehhez az APEH?
– Létszámbővítéssel nyilván nem számolhatunk, megoldást inkább az ellenőrzési módszertan fejlesztése, vagyis a kockázatkezelési terület javítása jelenthet. Már tavaly is több olyan adózói magatartást vizsgáltunk – főként az áfa területén –, amire korábban nem összepontosítottunk. Az új módszertan szerint nemcsak a visszaigénylőket, hanem az adóminimalizálókat is kiválasztjuk, vagyis azokat, akik ugyan nem állítanak be visszaigénylést, de adataik mélyebb vizsgálata alapján megállapítható, hogy túl alacsony a befizetendő áfájuk. Odafigyelünk továbbá a médiában és a sajtóban található hirdetésekre. Többször lepleztünk már le ily módon számlagyárost, de érdekesek az 50–70 százalékos árleszállítást akár fél éven át hirdető ajánlatok is. Szintén 2005-ben jelentek meg a vámhatósággal együttműködve felállított rapid csoportok, amelyek egy-egy igazgatóság jelzésére azonnali ellenőrzést tartanak, elsősorban az áfa területén.
– Költséghatékonyság alapján melyek a legeredményesebbnek mondható módszerek?
– A vizsgálatok preventív hatása ugyan nem számszerűsíthető, de tapasztalatunk szerint az áfaellenőrzések hatása már a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi bevételi adatokban megmutatkozott. Az ellenőrzések eredményességéről sokat elárulnak a tavalyi adatok: a jogerőssé vált 185 milliárd forintnyi adókülönbözet-megállapítás 26 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (az egyelőre nem jogerős megállapításokkal együtt az összeg 222 milliárd forint). Nőtt a behajtási összeg is, a 2004-es 192-ről 207 milliárd forintra. A befizetett és a befizetendő adó közti különbözet továbbra is áfában a legnagyobb, így idén is kiemelt területként kezeljük ezt az adónemet.
– Milyen szerepet játszanak mindebben a nemzetközi kapcsolatok, illetve milyen széles körben alkalmazzák most az uniós kontrolladatokat, amelyek beérkeztéhez köti a hatályos jogszabály a pénzek visszautalására szabott időkeret kezdetét.
– Az uniós tagállamoktól automatikusan és megkeresésre is kapunk információkat. Az első negyedévről például valamikor nyár elején érkeznek meg az adatok, vagyis ha egy áfaalany első negyedéves bevallásához kapcsolódóan várunk ilyen adatokra, akkor ő csak ezt követően kapja meg jogosan visszaigényelt pénzét. Ezt a módszert azonban már csak nagyon kevés adózónál alkalmazzuk. A 2004-es teljes körű vizsgálat tapasztalatai szerint ugyanis nincs szükség olyan széles körben ellenőrizni a visszaigényléseket, inkább a kiválasztási módszertant kell finomítani. A szakértői együttműködés eredményeként viszont bővül ellenőrzési eszköztárunk az EU-ban oly népszerű körbeszámlázásos áfacsalás, a transzferárképzéssel kapcsolatos ügyek és a határon túli forgalom áfaelszámolásával kapcsolatban. Ez utóbbi esetében főként a környező országok hatóságaival állunk összeköttetésben és végzünk közös vizsgálatokat.
– Milyen fejlesztés várható az adózók által sokat vitatott transzferárképzéssel kapcsolatos vizsgálatoknál?
– Egy informatikai adatbázis beszerzésén gondolkozunk, amit kollégáimnak épp a napokban mutattak be. Ennek segítségével az adott vállalkozással azonos ágazatban működő, funkciók, eszközök és kockázatok tekintetében hasonló jellegű vállalkozások kiválasztásával a lebonyolított tranzakciók piaci árképzéséhez szükséges információk kaphatók.
Folytatás a hétfői NAPI Gazdaságban
