Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elemzők és a Pénzügyminisztérium is előszeretettel emlegeti a decemberi áfabevételeket a költségvetés lehetséges megmentőjeként, ám tízéves távlatban inkább az állapítható meg, hogy a karácsonyi bevásárlásokból nem folyik be még annyi áfa sem a büdzsébe, mint ami egy átlagos hónapban egyébként teljesülni szokott. A titok nyitja részben az áfa-visszautalásokkal való játék, amivel az elmúlt években az adott évi költségvetési egyenleget igyekeztek szebbé vagy éppen rondábbá varázsolni az aktuális fiskális érdekeknek megfelelően. A számok azonban még a kilencvenes évek második felében is javarészt az átlagtól elmaradó bevételeket mutatnak, vagyis a kiutalások önmagukban nem magyarázzák a tendenciát. Érdekes módon a jövedéki és fogyasztási adóknál szinte minden évben meghaladta a havi átlagot a decemberi bevétel, vagyis ezeknél az adóknál tisztán kimutatható az év végi „őrület” áldásos hatása.
Az idei áfabevétel kapcsán fokozza a bizonytalanságot, hogy a korábbiaknál is nagyobb tételű vásárlásokra buzdítanak az adócsökkentéshez kapcsolódó akciók. Kosztolányi Tamás, a KPMG asszisztens adómenedzsere úgy látja, hogy hiába az alacsonyabb áfa januártól, a vásárlásokat nem fogják a jövő évre halasztani a fogyasztók, s idén decemberben is komoly forgalmat bonyolítanak le a kereskedők. A karácsonyi vásárlási lázat előmozdítják a nagy kereskedelmi cégek is, amelyek az adó jövő évi csökkentését marketingcéljaikra használják fel, és – adószakmai szempontból nem teljesen helytállóan – reklámjaikban az áfacsökkentés előrehozását hangoztatják. (Az áfát nem csökkenthetik a kereskedők, ellenben a profitjukból átengedhetnek annyit a vevőknek, amennyi megfelelne egy 5 százalékpontos áfavágásnak.) Tekintettel arra, hogy a nagy áruházak már idén „érvényesítik” áraikban az áfaesést, jó eséllyel nem lesz olyan látványos árcsökkenés januárban, mint amit a szeptemberi törvénymódosítás valószínűsített. A kisebb kereskedelmi egységeknél azonban érezhető lehet az árcsökkenés.
A karácsonyi forgalom természetesen nagyobb bizonylatforgalmat is maga után von, hiszen minden áfaköteles tranzakcióról adóügyi azonosításra alkalmas bizonylatot kell kiállítani. Ennek megfelelően fokozott adóügyi ellenőrzésekre lehet számítani az ünnepek során – hívják fel a figyelmet a KPMG adótanácsadói.
Az ünnepek alatti megnövekedő alkoholfogyasztás is gyarapítja az államháztartási bevételeket. Az év végén ugyanis a növekvő jövedékiadó-bevételek mellett még 25 százalékos áfával kell számolni. A jövedéki adó biztos bevételi forrásnak tűnik jövőre is: az alkoholtermékek ára 286 forinttal lesz magasabb literenként, mint idén január elsején volt. A pezsgő, a köztes alkoholtermékek, valamint a sör literenkénti ára alacsonyabb mértékben, de szintén emelkedik. A dohánytermékek kiskereskedelmi ára 4 százalékkal nő. Ez azt jelenti, hogy e terméknél a költségvetés az áfacsökkenést fogja kompenzálni, így a végfogyasztó jövőbeni vásárlásaikor nem érzékel árcsökkenést. A szőlőbor ára ezzel ellentétben csökken, mivel a termékre vonatkozó adómérték 0 forint lesz. Ez az áfacsökkenéssel együtt 6,4 százalékos árcsökkenést jelent e termék esetében. A csokoládé, a cukor és az ékszer nem jövedéki termékek, így a végső fogyasztó ezeknél is valószínűleg érzékelni fogja, hogy jövőre több marad a zsebében).
