Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azért történnek 2006-ban is hasznos változások, megszűnik például a fix egészségügyi hozzájárulás, illetve a teljes iparűzési adó is leírhatóvá válik. Az adótanácsadók leginkább a telefonáfa körüli kalamajkán lepődtek meg a törvényalkotás folyamata során. Az ötéves csomag kiemelten fontos elemének, viszont kicsit későinek tartják a tb-járulék csökkentését az évtized második felében. Megütközést keltett még az ekhó bevezetése: egyikük véleménye szerint ezt az adót az evával együtt egyszerűen el kellene felejteni.
Az alábbi kérdéseket tettük föl a tanácsadóknak:
1. Milyen irányba mozdul az adórendszer a módosításokkal jövőre?
2. Melyiket tartja a legmeghökkentőbb változásnak?
3. Melyik módosítás hajtja a legnagyobb hasznot a vállalkozásoknak?
4. Melyik módosítás eredményezi a legnagyobb kárt a vállalkozásoknak?
5. Mi a változások utáni adórendszer legnagyobb hiányossága?
Erdős Gabriella, PricewaterhouseCoopers, adópartner
1. Az adórendszer nem nagyon mozdul el a változások hatására a jövő évben. Az egyetlen jelentős változás az áfamérték csökkenése. Amennyiben azonban a kérdést egy kicsit másképpen tesszük fel, és azt kérdezzük, hogy az idei módosításoknak milyen hatása lesz az adózásra középtávon, akkor elmondhatjuk, hogy jelentős adóreform van kibontakozóban. Az idei módosítások középtávú célokat tűztek ki, nevezetesen azt, hogy csökkenjen az élőmunka költsége, a statisztikai átlagfizetés ne a legmagasabb adókulcs szerint adózzon, a tőkejövedelmek egységesen adózzanak, illetve szűnjön meg a helyi iparűzési adó. A törvény újdonsága, hogy öt éves időtartamra rögzít adóváltozásokat. Nagyon kicsi elmozdulás történik csak a kitűzött célok irányába ugyanakkor 2006-ban, az igazi reform 2007-2008-ban valósulhat meg, feltéve, hogy minden a jelenleg rögzített módon marad.
2. Számomra az egyéni adó- és járulékrendszerrel kapcsolatos új kötelezettségek bevezetési módja a legmeghökkentőbb változás, bár elméletileg ez a nyári salátához tartozik még. Magáról a változásról nem esett eddig a súlyának megfelelően szó, az adófizetők többségében nem biztos, hogy tudatosult, amennyiben az APEH számítástechnikai rendszere az adatokat fogadni tudja, jövő évtől olyan havi bevallást kell majd benyújtaniuk, amely munkavállalónként és havonként 26 adatot tartalmaz, sőt az egyszerűsítés jegyében az egyösszegű átutalással együtt havi, adónemenkénti bevallási kötelezettség is várható. Meghökkentő, hogy az e-közigazgatást ma Magyarországon valaki még CD-n benyújtott bevallásokként képzeli, valamint az is, hogy senki nem vizsgálta a tervezett pin-kódos azonosító rendszer biztonsági fokozatát.
Meghökkentő a tőkejövedelmek utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is, részben, mivel a tőkének az egészséghez eléggé közvetetten van csak köze, másrészt mivel a vállalkozók nagyon széles rétegét érinti (körülbelül 3,5 millió forintos éves összevonandó jövedelem kell ahhoz, hogy mentességet lehessen igénybe venni).
3. Középtávon, amennyiben a terveknek megfelelően végrehajtják, akkor a munkáltatói társadalombiztosítási járulék 2007 és 2009-es változását tartom a leghasznosabbnak, hiszen ez az élőmunka terhét csökkenti és ezzel mind a vállalkozás, mind pedig Magyarország versenyképességét növeli. A változás következtében a járulék mértéke 29 százalékról 24 százalékra csökken.
A jövő évben már érvényesülő változások közül a reprezentációs költség levonási határának emelkedését említeném meg elsősorban. A korábbi 10 millióról 25 millió forintra emelkedő levonhatósági plafon nemcsak az adóterhét csökkenti a vállalkozásoknak, hanem az üzleti reprezentáció vállalkozási költségként történő elismerésével a megfelelő üzenetet is adja a nemzetközi vállalatcsoportok számára.
4. A legnagyobb kárt az a módosítás eredményezi, amelyre nem lehet időben felkészülni. Az idei adómódosításokra különösen igaz volt az, hogy még a végszavazás előtti pillanatokban sem lehetett tudni, végleges-e már a szöveg. Sőt, úgy hírlik, a költségvetési törvénynek is lesznek még adó vonatkozásai. A jogalkotás kiszámíthatatlansága, a jogszabályoknak az utolsó pillanatban történő módosítások miatti elnagyoltsága, inkonzisztenciája kedvezőtlenül befolyásolja az ország megítélését. A konkrét változások közül az a szeptembertől alkalmazandó változás a legkárosabb, amely a természetbeni juttatáson fizetett személyi jövedelemadót járulékalappá teszi. Ez nemcsak a költségeket növeli és ezzel ellene hat az élőmunka-teher csökkentését célzó elveknek, hanem gyakorlatilag az adó megadóztatásával kettős adóztatást eredményez, ami ellentétes az általános nemzetközi adóztatási gyakorlattal.
5. A rendszer legnagyobb hiányossága, hogy nem jelent azonnali változást, illetve hogy a középtávú változások nem egy koncepció részeként, hanem különálló törvényhelyekként jelentkeznek. Bár ezek a változások egy törvényi formában megerősített ígéretet jeleznek, önmagukban mégsem jelentenek elég biztonságot ahhoz, hogy egy vállalkozás erre alapozhassa a beruházási terveit. A koncepció hiány legfontosabb következménye pedig az, hogy a vállalkozók nem tudják, a kedvező változásoknak mi lesz az ára; vajon ténylegesen az adóterhek csökkentéséről és nemcsak az adónemek közötti átcsoportosításokról, új adófajták bevezetéséről van szó.
László Csaba, KPMG, adópartner
1. A jövő évi adótörvények elsősorban a fogyasztás adóterhelését mérséklik az áfa 20 százalékra szállításával. Ez a lépés mintegy 200-250 milliárd forinttal kurtítja a költségvetés bevételeit. Nagy kérdés, hogy ebből ténylegesen mennyi jelenik meg árcsökkenésként, illetve mekkora adócsökkentést tud lenyelni a kereskedelem.
Az üzleti szféra számára három lépés jelent kisebb mértékű tehercsökkenést. Az iparűzési adó 100 százaléka vonható le a korábbi 50 százalékkal szemben a társasági adó alapjából. Idén novembertől 1950 forintra csökken a fix egészségügyi hozzájárulás, és jövő novembertől teljes mértékben megszűnik ez a közteher. A vállalkozások számára - bizonyos feltételekkel - 5 millió forintig 10 százalékra mérséklődik a társasági adó szintje.
2. A legmeghökkentőbb történet nekem a telefonáfa parlamenti sorsa. Ezt az anomáliát a KPMG jelezte először a hazai illetékeseknek, majd utána az EU Bizottságának. Érdemi ellenérvvel eddig nem találkoztunk, és érzékelhető, hogy a PM is felismerte, hogy ebben a kérdésben vissza kell vonulniuk. Ezt jelzi, hogy az adótörvények végszavazása előtt a koherenciajavaslatok között a kormány támogatott csomagjába végül ez a rendezendő kérdés is bekerült.
Innentől az egész egy kis magyar abszurd komédiába fordult. Láthatóan a parlament a legrosszabb formáját hozta. A kormánypárti frakciók állítólag nem értették a javaslat lényegét, ezért össze-vissza szavaztak. Ez olyan jól sikerült, hogy minden kormánypárti képviselő ellene szavazott a javaslatnak, kivéve a pénzügyminisztert. Pedig gyaníthatóan ő volt az egyetlen, aki értette a javaslat lényegét. Az ellenzék néhány véletlenszerű kivételtől eltekintve szintén leszavazta a javaslatot, majd amikor megértette annak lényegét, gyorsan elhatárolódott saját magától, és az általa leszavazott javaslatot újra benyújtotta a parlamentnek. Egy támogatójuk már biztos van, a pénzügyminiszter személyében.
Remélhetőleg a következő hetekben mégis megoldódik ez a kérdés. De ez a kis zűrzavar még mindig a kisebbik rossz, mintha egy komoly presztízsveszteséggel járó EU-döntés nyomán kellene visszavonulnia a kormányzatnak.
3. A versenyképesség szempontjából a fix egészségügyi hozzájárulás megszüntetése jelenti a legjelentősebb lépést. Különösen azokban az iparágakban, ahol az alacsony bérek ellenére élet-halál harcot folytatnak a cégek a túlélésért, segíthet ez a lépés. Ettől persze a már alig létező textil- vagy cipőipar bér-költségoldalról nem veszi fel a versenyt a távol-keleti cégekkel, de pontosan ennyivel csökken a bérteher minden vállalkozásnál.
A későbbi években ezt a tendenciát folytatja a törvényekbe a 2007-re és 2009-re ütemezett 3 illetve 2 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentés.
4. Nem emelhető ki önmagában a 2006. januári változásokból egyetlen egy sem. A legnagyobb gondot a 2005 évközi és a jövő évi változások sűrűsége, sebessége okozza. Az adóigazgatásról szóló törvény már 13-szor, de az szja is nyolcszor változott idén. Ilyen mennyiségű évközi változásra talán még soha nem került sor, és még nincs vége. A következő hetekben várhatóan módosul újra az adóigazgatásról szóló törvény, és még egyéb pontosítások is várhatóak az Adózás rendjéről szóló törvény módosítása keretében, illetve a mindig "kéznél lévő" költségvetési törvényben.
Aki tehát a januári változásokra akar felkészülni, az jól teszi, ha a következő hetekben is árgus szemekkel figyeli a Magyar Közlöny aktuális számait.
5. Továbbra is az iparűzési adó és a munkáltatói járulék magas szintje illetve az instabilitás a legnagyobb probléma. Remélhetőleg az iparűzési adóval már csak maximum két évig kell az üzleti szférának együtt élnie, és a fokozatos 5 százalékpontos munkáltatói tb-járulék csökkentés is jó helyen fog segíteni a vállalkozásoknak.
A magyar foci mellett az adórendszer bonyolultságát is már régóta divat szidni a közéletben, és tagadhatatlan, hogy egyes adónemek is már önálló tudományágakká váltak, mint például az áfa vagy a transzferárak kérdése. Az adórendszer azonban sok tekintetben csak a körülöttünk lévő bonyolult világ tükörképe. Például a bonyolult pénzügyi derivativák lényegének megértésére már csak nagyon kevesen képesek; akkor miből gondolhatja bárki, hogy az adózási kezelésük könnyen áttekinthető tud lenni.
Miközben az adórendszer egyszerűsítésén nem lehet eleget dolgozni, de ez az esetek jelentős részében politikai kérdés is. Ha a legkülönbözőbb élethelyzetekre akarunk testre szabott adózási megoldásokat találni, akkor érthetően bonyolultabbá válik az adórendszer. De a felesleges bürokratikus megoldásokat tűzzel-vassal kellene irtani: tennivaló itt is lenne bőven.
Oszkó Péter, Deloitte, adópartner
1. Az adórendszer egyes elemeinek módosítása összességében vitathatatlanul közteher csökkenést eredményezhet, noha annak megoszlása kevésbé a vállalkozói kedvet, mintsem a fogyasztást serkentheti. Remélhető ezzel együtt, hogy hatására megindulhat a költségvetés kiadási oldalának reformja és később a versenyképességre is kedvezően ható intézkedéseknek is tere nyílhat. A jelenlegi módosítások sokkal inkább a lakosságnak kedveznek a fogyasztásra kivetett közterhek csökkentésével, illetve szűk körben biztosíthatnak csekély mértékű előnyöket kis- és középvállalkozásoknak.
2. Legmeghökkentőbbnek a hazai jogalkotás uniós előírásokat rendre figyelmen kívül hagyó magatartását tartom. Ezek közül is talán az volt a legmeglepőbb, amikor a Pénzügyminisztérium a brüsszeli elvárásoknak megfelelve előterjesztette a telefonköltségek áfa levonására vonatkozó korlátozások enyhítését, melyet a képviselők elutasítottak.
3. Kevés, a vállalkozásoknak hasznot hajtó módosítás található a jövő évi adótörvényekben, ezek közül a legszélesebb körben elérhető talán az a kedvezmény lesz, melynek alapján a társasági adóalapból a helyi iparűzési adó 100 százaléka levonható lesz.
4. A foglalkoztatást drágító minden egyes módosítás károsan hat a vállalkozási kedvre és a vállalkozók versenyképességére. A természetbeni juttatásokat sújtó kedvezőtlen változások valószínűleg sok cég életét fogják megkeseríteni.
5. A foglalkoztatás közterheinek elhúzódó csökkentése, illetve a helyi iparűzési adó ugyancsak elhúzódó megszüntetése.
Robert Heinczinger, Ernst&Young, adópartner
1. Lényegi változás nem történik, ahhoz a költségvetés kiadási oldalának reformjára lenne szükség. Az elfogadott csomag -különösen az áfacsökkentés miatt -, viszont feszítettebbé teszi a költségvetés bevételi oldalát, anélkül, hogy a lépések érdemben javítanák a versenyképességet. Számos pozitív intézkedés csak 2006 után lép hatályba, már amennyiben időközben nem változik majd a koncepció.
2. A legmeghökkentőbb változás talán az, hogy az eredeti javaslattal ellentétben mégsem változik a telefonáfa levonási tilalom, marad 50 százalék (bár a parlament előtt van egy képviselői kezdeményezés e tárgyban). Ez különösen azért meglepő, mert a javaslatban maga a PM is elismerte, hogy a szabály nincs összhangban a vonatkozó EU-s irányelvvel. Régen várt a helyi iparűzési adó eltörlése, azonban ez csak 2008-tól valósul meg. Érdekes a luxusadó 2006-os bevezetése, mely véleményünk szerint az iparűzési adót van hivatva kiváltani általános (nem csak luxus), forgalmi értékalapú ingatlanadóként.
3. A vállalkozások számára általánosságban talán az iparűzési adó költségkénti kétszeres elszámolhatósága jelenti a legnagyobb hasznot jövőre. A nagy létszámot foglalkoztatóknál jelentős megtakarítást jelent majd - igaz, nem rögtön jövőre -, a tételes egészségbiztosítási járulék megszűntetése novembertől. Az áfát levonni nem, vagy csak részben tudók, így a bankok, biztosítók számára jelentős megtakarítást hoz a felső áfakulcs csökkentése. Továbbá az állami támogatásokhoz kapcsolódó levonási tilalom megszüntetése is jelentős megtakarításokat eredményez (az EU-s jog alapján ez a szabály minden valószínűség szerint visszamenőlegesen is alkalmazható, és nemcsak jövő január 1-től).
4. Paradox, de az áfacsökkentés, és az ekho-eva páros okozza a legnagyobb kárt. Ennek oka, hogy alapvetően az áfacsökkentés csak indirekt módon befolyásolja a versenyképességet, viszont az öt százalékpontos kulcscsökkentés "sokba kerül", becslések szerint 200 milliárd forintba. Ennyi pénzből érezhetően lehetett volna csökkenteni vagy az élőmunka terheit, vagy az iparűzési adó lett volna csökkenthető kevesebb, mint felére már jövő januártól. Bármelyik megoldás közvetlenül javította volna a versenyképességet. Az ekho bevezetése, és az eva megtartása tovább zilálja az adózási morált, és feszültséget kelt azon többség körében (alkalmazottak), akik ezzel nem élhetnek. Gyakorlati tapasztalat, hogy a kedvezményes eva rendszer alá nem azok jelentkeznek be elsősorban akik eddig sem fizettek adót, hanem azok, akik eddig a normál rend szerint fizettek. Rövidtávú, érezhető adóteher csökkentés viszont csak a normál adózói kör szélesítésével valósítható meg, márpedig az ekho és az eva szűkíti annak bázisát.
5. Megmarad az eva, sőt mellé belép az ekho is, amely rendelkezések véleményünk szerint indokolatlanul adnak túlzott kedvezményt egy szűk csoportnak. Nem csökken számottevően a társaságok adóterhelése, hiszen az iparűzési adó csak 2008-tól szűnik meg. Továbbá nincs érezhető javulás az élőmunka közterheit illetően: a felső szja-kulcs csak minimálisan változik, a munkáltatói tb-járulékok csak hosszú idő alatt csökkennek 5 százalékponttal, továbbra sincs munkáltatói tb-fizetési plafon, és nem szűnnek meg a bérhez kapcsolódó "kis" adók sem.
