Az érintett tárcák és szakmai szervezetek még egyeztetnek az APEH és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) számára készülő irányelvről, amely alapján egyértelműen eldönthető a foglalkoztatás jogi státusa. Horváth István, a foglalkoztatási tárca jogi főosztályának vezetője szerint a szabályozás még ebben a hónapban elkészül.
Az irányelv 99 százalékban a mostani gyakorlatot tartalmazza majd. A munkaügyi felügyelők jelenleg nem a szerződést vizsgálják, hanem a jogviszony tényleges tartalmát: a vállalati dokumentumokat (jelenléti ív, kifizetési könyvek), a foglalkoztatás körülményeit, valamint elbeszélgetnek a munkáltatóval és a munkavállalóval is – nyilatkozta a NAPI Gazdaság keddi számában Vass László, az OMMF felügyeleti főosztályának munkatársa. Az adóhatóságnál ellenben nem létezik egyelőre a vállalkozói jogviszony, illetve a munkaviszony tárgyában ellenőrzési útmutató.
A munkaügyi felügyelőség jelenlegi gyakorlata szerint a felügyelő átminősíti a megbízási szerződést, ha helyszíni tapasztalatai munkajogviszonyra utalnak. A megyei főfelügyelő pedig bírságot szabhat ki, amely 50 ezer és 6 millió forint közötti összeg lehet, az érintett munkavállalók számától, a jogsértés időtartamától és az okozott kártól függően.
Az APEH kezét egyelőre köti a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó, 2006. július 31-éig tartó moratórium, beleértve a nem az ekho hatálya alá tartozó adózókat is. Szakmai információk szerint azonban az APEH most is kiemelten vizsgálja a színlelt munkaszerződés kérdésében érintett szakmákat.
Az ily módon tett megállapítások – és az ezekben foglalt szankció –, pedig felfüggesztve pihen a moratórium lejártáig, majd azt követően rövid időn belül végrehajthatóvá válik, ha az illető adózó nem rendezi a jogszabályoknak megfelelően a munkaügyeit – állítja Horváthné Szabó Bea. A PricewaterhouseCoopers szakértője szerint a cégek egyelőre az átminősítési kritériumokra várnak. Szerinte az ekho számos szakma, illetve társaság problémáját nem oldja meg, számukra csak a munkaviszony kialakítása marad.
A készülő kritériumrendszer mindazonáltal nem ad majd egyértelmű iránytűt az adózók kezébe, mivel számos esetben mérlegelés kérdése, hogy mely jogviszony vélelmezhető. A hatósági eljárások nagy része egyébként is a bíróságon végződik, ahol a bírói gyakorlat a mérvadó, erre pedig nem vonatkozik majd az – APEH-irányelvekkel azonos erejű – iránymutatás.
