A cégek szempontjából az egyik legfontosabb pontja a parlament előtt lévő, lényegében már csak a formálisnak tekinthető végszavazásra váró adócsomagnak az, amelyik kiveszi a helyi iparűzési adó alapjából a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből eredő adóalapot. A javaslat azonban nem engedi meg, hogy a vállalkozások teljes mértékben csökkentsék az adóalapjukat: ennek arányát önkényesen 90 százalékban szabnák meg. A törvény-előkészítők ugyanis azt feltételezik, hogy itthon mindenképpen folynia kell valamilyen gazdasági tevékenységnek.
A módosítás a csökkentéshez egyetlen feltételt szab, ami azonban véleményünk szerint a gyakorlatban számos kérdést fog felvetni. Ez a feltétel pedig szó szerint így hangzik: „feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.”
Miként definiálhatjuk az önkormányzatot? Többszintű adórendszer esetén elképzelhető, hogy a közvetlen önkormányzatnak nem, de – magyar terminológiával élve – a megyéknek fizet a telephely az adott helyen megtermelt jövedelem után, mely azonban még korántsem mondható központi társasági adónak. Következésképpen azt figyelembe lehet majd venni az adóalap meghatározásakor? És mit jelent a vállalkozási tevékenységet terhelő adó? Ez a kérdés tovább vezet minket arra is, hogy hogyan határozható meg a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó adóalap. Hiszen egészen bizonyos, hogy a telephely által külföldön megfizetett adó alapja nem fog megegyezni azzal az összeggel, mellyel Magyarországon ezen az alapon csökkenthető az adóalap. Kimaradhatnak bizonyos bevételek az adózás alól, de ugyanakkor el nem ismertté válhatnak bizonyos költségek is. Természetesen az sem utolsó szempont, hogy mivel bizonyítjuk, hogy ott megfizettük az adót? Elengedő lesz az önkormányzatnak egy könyvelési tétel, mely a bevallott, illetve a megfizetett adó összegét mutatja? És mi van akkor, ha ténylegesen van olyan adó, amely terheli, illetve terhelné az ott végzett vállalkozási tevékenységet, de annak összege valamely okból az adott évben vagy esetleg hosszabb távon is nulla.
Mindezen aggályok ellenére úgy gondoljuk, nagy eredmény, hogy ez az – eddig jogtalanul nagy terhet jelentő – hibás szabályozás a helyére került. Nyilván az adóhatóság hamarosan válaszolni fog a felvetett kérdésekre az adózók nyomására még az első bevallások benyújtása előtt.
