Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagy könnyebbséget okoz munkaadónak és munkavállalónak, hogy jövőre, a kormány terveivel ellentétben, mégsem állítanak a bér meghatározott százalékában küszöböt az adómentesen nyújtható természetbeni juttatásoknak. A parlament előtt lévő adócsomagban még az szerepel, hogy évente legfeljebb 500 ezer forint, de maximum az éves bér 15 százalékáig nyújtható adómentesen béren kívüli juttatás (efölött 44 százalék adót kell fizetnie a foglalkoztatónak); ehhez képest az Országos Érdekegyeztető Tanácsban körvonalazódó egyezség szerint valószínűleg úgy változik a törvény, hogy évi 400 ezer forintban húzzák meg a plafont. Továbbá kikerült néhány juttatási forma is a tervezett limitált összegű körből, így a önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás, a szakképesítést nyújtó képzés, az idegen nyelvi képzés s a csekély értékű ajándék értéke.
A legfrissebb felmérések azt igazolják, hogy sokkal inkább korlátozta volna az adómentes természetbeni juttatások elérhetőségét a százalékos korlát, mint az abszolút összeg. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint arról nemigen tudni, hogy bármelyik vállalatnál is elérné az évi 400 ezer forintot az adómentes béren kívüli juttatás egy munkavállalóra eső összege. Jellemzően 100-200 ezer forintot biztosítanak ilyen formában a munkaadók, vagyis az OÉT javaslata nem kényszerítené bérpolitikájuk felülvizsgálatára a vállalkozásokat (az egyik legnépszerűbb természetbeni juttatási forma, az étkezési hozzájárulás kívül esik a teljes adómentességet élvező körön). A százalékos küszöb viszont igen: a Magyar Telekom (MT) Rt.-nél például a béren kívüli juttatások az átlagos havi jövedelem közel 20 százalékát teszik ki a társaság tájékoztatása szerint. Az adómentességre vonatkozó szabályokat figyelembe véve is valószínűleg túllépik a 15 százalékot, így számításaink szerint jövőre – a kormány javaslatának elfogadása esetén – át kellene alakítaniuk a bérezési gyakorlatukat. Nem lenne ilyen gondja viszont a Vegyépszernek, ahol a béren kívüli juttatások nem meghatározóak, egy dolgozónál átlagosan 5-6 százalékot tesznek ki. A vállalatnál nem is tervezik ezen juttatások jelentős növelését jövőre – tudtuk meg a Vegyépszernél.
A Mercer Magyarország tanácsadó cég legutóbbi, 25 cégre kiterjedő felméréséből az derül ki, hogy a válaszadók 92 százaléka nem tervezi csökkenteni az adómentes természetbeni juttatásait jövőre (a válaszok még az előtt születtek, hogy az OÉT-ben a kedvezőbb javaslatról egyeztettek a felek). Zaupper Péter tanácsadó szerint a vállalkozások 16 százaléka jelezte ellenben, hogy a megváltozott járulékalap miatt csökkenteni kényszerül a juttatásokat: idén szeptember óta ugyanis a 44 százalékos szja-val növelt járulékalap után kell fizetni a közterhet. A KPMG tanácsadó cég szerint a részben vagy egészben adóköteles természetbeni juttatásokat terhelő adó- és járulékterhek az új szabályozásnak köszönhetően együttesen 76 százalékról 89 százalékra növekedtek. Megállapítható tehát, hogy az utóbbi változás nagyobb hatással van a vállalati bérpolitikára, mint amekkora az adómentes részre vonatkozó, még el nem fogadott javaslattól várható. A válaszolók 56 százaléka ipari cég volt, a többiek közt akadt távközlési, illetve kereskedelmi tevékenységet végző is.
Az MSZOSZ a természetbeni juttatások adószabályainak alakításakor arra törekszik, hogy a munkavállalókat ne vegyék azonos kalap alá a topmenedzserekkel, ezért volt fontos, hogy csak abszolút mértékben legyen meghatározva az igénybe vehetőség törvényi korlátja – indokolta az MSZOSZ szakértője a szakszervezet javaslatát. Honti Erzsébet szerint a kormány azért akarja szigorítani a vonatkozó rendelkezéseket, mert megelégelte, hogy a vállalatok különböző „adóoptimalizációs” eszközökkel biztosítottak adómentes vagy minimális adóteher mellett juttatásokat a felső vezetőknek. Ezeken belül is léteznek a „slágertermékek”: míg tavaly az ékszerek (például gyémánt), addig az idén a karibi utazások a népszerűek a topmenedzserek körében.
