Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eddig a munkavállalói ösztönzés egyik formáját jelentő részvényopciókat a befolyt összeg után 38 százalékos szja, illetve 11 százalék eho terhelte. Ez utóbbit elvileg a munkaadó is fizethette volna, a gyakorlatban azonban többnyire a munkavállalók vállalták fel. Az IVSZ mai tájékoztatóján elhangzott: a tervek szerint szeptember 1-től további teher, összesen 29 százaléknyi járulék sújtja a részvényopciókat, ami után mindössze 20,5 százalék maradna a dolgozók zsebében.
Az IVSZ szerint ez elfogadhatatlan, aláássa a részvényopciós programokat, a Magyarországon lévő multinacionális cégek ezeket az ösztönző eszközöket a jövőben nem tudják majd alkalmazni. A szövetség úgy véli, mindez a foglalkoztatottak számának csökkenéséhez is vezethet, ugyanis az anyavállalatok igyekeznek majd a legkedvezőbb körülményeket biztosító országokba vinni a projekteket. Az IVSZ becslése szerint a megszorítás több tízezer munkavállalót érinthet, ugyanis az informatikai szektorban a multinacionális vállalatok nem csak a menedzserek, hanem jellemzően minden munkavállaló esetében használják ezt az ösztönzőeszközt.
Az opciókat a munkavállalók az egy éves moratórium lejárta után a tizedik évig érvényesíthetik. A munkaadók azért is ellenzik a terhelés növelését, mert annak költségét nem tudják betervezni, hiszen a rendelkezésre álló 9 év alatt nem tudni előre, a munkavállaló milyen részvényárfolyam mellett érvényesíti opciós jogát.
A terhek növelése nyomán az IVSZ szerint a munkavállalók három stratégiát követhetnek. Vagy kivárnak, azaz az opció igénybevételére rendelkezésre álló 9 év során bíznak abban, hogy kedvezőbbé válik a feltételrendszer, vagy pánikszerűen eladnak még szeptember 1. előtt, vagy nem vallják be, hogy ilyen ösztönzőben részesülnek, azaz adót csalnak.
A részvényopciókra kivetendő terhekről és a természetbeni juttatások adóztatásáról ma tárgyal az Országos Érdekegyeztető Tanács.
