Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ekho két változatát ismertette a szakmával a kultuszminisztérium hétfőn, ezek egyike sem számol már avval, hogy az informatikai szakma is igénybe vehetné az új adózási formát, holott az Informatikai Vállalkozások Szövetsége a nyilvánosság erejét is felhasználva lobbizott az ekhóért. A minisztériumi egyeztetés után kimaradtak a potenciális ekhózók köréből a muzeológusok, jelmez- valamint díszlettervezők is.
Adójogi és munkajogi szakértők szerint mindazonáltal nem ez lesz az egyetlen vitatott pontja a jogszabálytervezetnek, amely szerint azok választhatnák jövőre az ekhót, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonyban állnak. A tervezet szerint a vállalkozási, megbízási szerződéssel vagy munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, illetve a szerződéses kapcsolatban álló munkáltatók fizetik majd az összesen 35 százalékos ekhót. A már korábban is ismemert 10 millió forintos jövedelemhatár maradt, a minimálbér mértékéig tehát normál munkaviszony szerint, ezt követően az átalányadó szerint adózhatnának az ekhózók. A kifizető (megbízó, munkaadó) a tervezet szerint 20, míg a munkavállaló 15 százalékot fizetne, és utóbbi erről írásos nyilatkozatot tenne a kifizetőnek - értesült a FigyelőNet. A Világgazdaság információi szerint annak, aki nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, csak 31 százalék lesz az adómérték, mivel a 4 százalékos nyugdíjjárulékot már nem kell fizetnie.
Több szakértő szerint az alkotmányossági próbát sem állja ki az új adónem, mivel az szelektíven válogat szakmák, illetve teáor számok között, így nem határozza meg elfogadható módon, hogy miért és az adózók mely körének juttat kedvezményt. Ugyanezen megfontolásból viszont az uniós versenyjogi szabályok rostáján is fennakadhat az ekho - vélik szakértők. Vadász Iván, a Magyar Adószakértők Egyesületének alelnöke úgy véli, az ekho hatályát az egyéni és társas vállalkozásokra is ki kellene terjeszteni.
