Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A települések ingatlanállományról az önkormányzatok azt tudják, hogy adott ingatlan hány négyszetméter nagyságú, amit felszorozhatnak a területre jellemző piaci négyzetméterárral. Ez alapján már ki lehet választani a potencionálisan megadóztatható ingatlanokat. Ezek valós értékét azonban jelentősen befolyásolja a falak állapota, vagy az építmény luxusfokozata, amit fel kell mérni. Ennek pontos módszertanát még nem dolgozták ki, az majd a szeptemberben a parlament elé kerülő a luxusadóról szóló törvény mellékletében szerepel. Ha az önkormányzatoknak fel kell értékelniük az ingatlanokat, az is pénzbe kerül - jelenleg a banki hitelfelvételhez szükséges értékbecslés ára 10-50 ezer forint között mozog.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint 2-5 milliárd forint folyhat be az új helyi adóból, amelynek kivetése csupán választható az önkormányzatok számára. (Könnyen előfordulhat tehát, hogy az az önkormányzat, amelynek nincs kapacitása a felmérésre, kivetésre és ellenőrzésre, nem sarcolja meg a településen élő tehetőseket.) A tervek szerint az adót ingatlanokra vetik majd ki, tehát abban az esetben nem mentesülnek a fizetés alól a tulajdonosok, ha például egy 150 millió forintos ingatlat 50-50 százalékban birtokolnak. Ebben az esetben a tulajdonosoknak éves szinten 250 ezer forintot kellen befizetni az önkormányzat számlájára. A 100 millió forint feletti értékre kirótt 0,5 százalékos adót a ma is választhatóan alkalmazható építményadóhoz hasonlóan szedik majd be az önkormányzatok. A PM sajtóosztályán azt is elmondták, hogy a társasházak természetesen nem esnek majd e törvény hatálya alá.
Katona Tamás államtitkár tegnapi bejelentése szerint a 4 millió magyarországi lakóingatlanból mintegy 30 ezret érinthet a luxusadó. Az önkormányzatok különösen indokolt esetben méltányosságból az adó 20 százalékáig biztosíthatnak kedvezményt.
