Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), amelynek tervezett mértéke 35 százalék lenne, eredetileg a munkaerőpiacról kiszorult, már a munkanélküli ellátásokra sem jogosult aktív korúakra és pályakezdőkre vonatkozott, ám a kormány a színlelt vállalkozások elleni küzdelem fegyverét látta meg benne. Az adóreform-bizottság tervezete működőképes, jó kezdeményezésnek tűnt, ami összhangban lehet az uniós szabályokkal, de a színlelt szerződések kifehérítésére – ahogyan azt a száz lépés programban meghirdették – ugyanakkor nem biztos, hogy jó megoldást nyújt – állítja Nink Gabriella, a KPMG adópartnere. Egyrészt mert jóval szélesebb a kedvezőbb adózási feltételeket biztosító evás kényszervállalkozások köre, mint az említett újságírók, sportolók, színészek tábora, másrészt uniós problémákat is felvethet, mivel – az eredeti elképzeléssel szemben – nem tevékenységsemleges a járuléktervezet.
Hasonlóképpen látja Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere, szerinte is kétséges lehet az uniós versenyjog szempontjából a színlelt szerződések problémájára javasolt megoldás, az ekho. A minden, a munkavállalót és munkáltatót terhelő adó- és járulékterhet 35 százalékos átalánnyal kiváltó hozzájárulás gyakorlatilag szelektív kedvezményként funkcionálhat, mivel a kormány eddig ismertetett tervei szerint csak egyes tevékenységek esetében lehetne alkalmazni. Erdős szerint épp ezért tiltott állami támogatásnak minősülhet az ekho, illetve szelektív jellege miatt alkalmas lehet a versenyfeltételek torzítására. A szakértő hozzátette, hogy természetesen van mód az újfajta elvonás uniós véleményeztetésére annak magyarországi bevezetése előtt. Erdős továbbá problematikusnak látja azt, hogy az ekho egyszerű adóként nem feltételez ellenszolgáltatást a befizetésért, holott maga a járulékrendszer lényege ebben rejlik (Katona Tamás, a PM leendő közigazgatási államtitkára a napokban a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése kapcsán állította, hogy az adóként működik, tehát nem kell mögé ellenszolgáltatást állítani).
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint az adóhatósági ellenőrzés mai valószínűsége mellett nincs értelme az ekho bevezetésének. A ma alkalmazott, sok esetben színlelt megbízási szerződéses rendszerben ugyanis a 35 százalékos elvonásnál anyagilag sokszor kedvezőbb az érdekelteknek az eva. Lapunk számításai szerint körülbelül havi 150 ezer forintos bruttó kereset esetében lesz egyelő a 35 százalékos elvonás az evánál felmerülő 15 százalékos adóteher, a minimálbér után fizetendő járulékterhek, valamint az iparűzési adó mértékével. Ennél magasabb összegek esetében a matematika szabályai szerint az evázók zsebében marad több pénz, amit egy esetleges adó-, illetve munkaügyi ellenőrzés persze jelentősen csökkenthet.
