Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság cikke
Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) ötlete már az adóreform-bizottság által készített javaslatban is szerepel, ám a mostanitól teljesen eltérő feltételrendszerrel. A miniszterelnöki beszéd alapján annyit lehet tudni, hogy havonta egy összegben, a béralap bizonyos százalékának megfelelő mértékben lenne teljesíthető az összes adó- és járulékfizetési kötelezettség. Az ekho tehát mind a munkaadók, mind a munkavállalók által fizetendő adókat és járulékokat magában foglalná.
Az adóreform-bizottság javaslata és a mostani felvetés közös jellemzője, hogy a törvényes foglalkoztatás bővítését kívánják elérni az ekhóval, az alkalmazására jogosult kör azonban eltér. Míg az eredeti javaslat szerint a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók, a pályakezdők és más, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek adózhatnának az egyszerűsített formában, a kormányzat koncepciója a színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. A költségvetési bevételekre gyakorolt hatást mindez jelentősen befolyásolhatja, hiszen a reformbizottság csak jelentős megkötésekkel engedte volna az ekho alkalmazását: legfeljebb a minimálbér kétszeresét elérő jövedelemhez köti és maximum két évig javasolja az egyszerűsített adóztatást a reformjavaslat. A szakértők szerint így az alacsonyabb adókulcs révén kieső bevételt pótolja az addicionális munkahelyek kapcsán keletkező pluszbevétel. A színlelt szerződések esetében – ez elsősorban a művészek és az újságírók esetében merül fel – viszont vélhetőleg a minimálbér kétszeresét meghaladó béralap jellemző, valamint a javaslatot nem korlátos időtartamra tenné a kabinet.
Az ekho várható mértékéről keveset tudni. A reformbizottsági javaslatban 25-30 százalék szerepel, ami magában foglalja az összes, a munkabérre rakódó adó- és járulékfizetési kötelezettséget, vagyis a minimálbér esetében 40, magasabb jövedelmeknél akár 50 százalékot is meghaladó elvonással jár.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint folyamatosan nem alkalmazható ez a kedvezményes adózási forma, mivel az gyakorlatilag egy kétszintű járulékrendszer bevezetését jelentené. A járulékot ugyanis meghatározott szolgáltatásokért fizetik az adózók, és a vázolt rendszerben az érintett szakmák képviselői eleve kevesebbet fizetnének ugyanazért a szolgáltatásért. A jelenlegihez közel álló, magasabb adókulccsal kialakított ekhónak pedig nincs értelme, mivel az nem nyújtana olyan előnyt, ami a munkaviszony kifehérítésére ösztönöz. A szakértő szerint erre mindenképpen az adóhatósági ellenőrzés, illetve a büntetés veszélye bírja majd rá a munkaadókat, így voltaképpen az adókedvezményként működő adózási forma ösztönző funkcióját sem töltené be. A távmunka vagy a munkanélküliek foglalkoztatása terén ugyanakkor hatásos lehet az ekho. Erdős úgy látja, hogy emellett a költségvetés sem járna jól, mivel a tb a moratórium lejártával valószínűleg mindenképpen hozzájutna a magasabb bevételhez, amit csak csökkentene az ekho.
