Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új tagállamok 2010 után is megőrizhessék a kedvezményes áfakulcsokat, ne csak a "régiek" kiváltsága legyen ez a lehetőség - ezt szorgalmazza Kovács László adóügyi biztos, aki interjút adott a NAPI Online-nak. Szerinte Brüsszel elfogadta az egyszerűsített vállalkozási adót, de nagy fokú óvatosságra int bármilyen változtatással kapcsolatban. Kovács úgy véli, az adóreform bizottság egyik-másik javaslatnál egyébként is érezhető, hogy az uniós normákat nem vették figyelembe. A biztos elmondta, hogy a szükséges döntéshozatali folyamat miatt két-három évnél hamarabb nem vezethető be a társasági adóalap egységesítése az Európai Unióban. Az általa kidolgozott ötpontos adócsomag minden egyes eleme - például a kerozin literenkénti 33 centes megadóztatása - évi l6-14 milliárd eurós többletbevételt hozna uniós szinten, a pénzt egy ENSZ-határozatnak megfelelően a fejlődő országok felzárkóztatására fordítanák.
- Milyen ügyek fordultak meg az asztalán adó- és vámügyi biztosi kinevezése óta? Voltak-e olyan ügyek, amelyek lezárultak, tehát tényleges eredményeket ért el?
- Kezdem azzal a három üggyel, amit a múlt héten vitattunk meg az Ecofin, vagyis a Pénzügyminiszterek Tanácsa ülésén. Az úgynevezett megtakarítási irányelvről 14 éve folyik a vita, és most végre sikerült egyezségre jutni. Az irányelv célja, hogy azon országok állampolgárai, amelyekben a bankbetétek kamata adóköteles, ne bújhassanak ki az adózás alól úgy, hogy betéteiket olyan országban helyezik el, amelynek bankjai a külföldiek kamatjövedelmét nem adóztatják meg. Az irányelv július 1-jei életbe lépésétől kezdve a kifizető bank országának adóhatósága tájékoztatja a betétes hazáját a kamatjövedelemről, így a betétesek nem tudják a jövedelmüket eltitkolni. Mivel Magyarországon a kamat nem adózik, a magyar állampolgárokat ez a rendelkezés nem érinti.
Az ECOFIN napirendjén szerepelt a szeszesitalok jövedéki adójának kötelező minimuma is. Az elmúlt tíz évben, mióta az Európai Unió egységesítette a jövedéki adók minimális szintjét, az infláció 24 százalékkal csökkentette annak értékét. Az Európai Bizottság most azt javasolta, hogy a minimális szint felemelésével állítsák vissza annak eredeti értékét. Az Európai Unió pénzügyminiszterei ezzel egyetértettek, és felkérték a Bizottságot tegyen egy javaslatot italfajtánként az emelés konkrét mértékére. Jó hír a magyar bortermelőknek és borkedvelőknek, hogy mivel a bor jövedéki adójának minimális szintje az unióban nulla, ennek 24 százalékos emelése sem jelent változást. A többi szeszesitalnál is csak akkor kell emelni a jövedéki adót, ha az alacsonyabb lenne, mint az emelés utáni uniós minimumszint.
Az ülésen a pénzügyminiszterek azt is megvitatták, hogy milyen adó- és más pénzügyi eszközökkel lehet többletforrásokat biztosítani a fejlődő országok támogatására. A tagállamok közül eddig mindössze 4 teljesítette az ENSZ közel 3 évtizedes határozatát arról, hogy a fejlett országok nemzeti össztermékük 0,7 százalékával segítsék a fejlődő országok felzárkózását, míg a legtöbb tagország messze elmarad ettől. A támogatások növeléséhez szükséges mintegy évi 30 milliárd eurós összeg előteremtésére az adózás területén öt lehetőséget vázoltam fel: a repülőgép hajtóanyag, a kerozin literenként 33 centes megadóztatását az uniós tagállamok belföldi, illetve az unión belüli repülőjáratain; a repülőjegyre kivetett - EU-n belüli járatoknál utanként 10 eurós, unión kívüli járatoknál 30 eurós - adó bevezetését, a pénzügyi tranzakciók 0,01 százalékos megadóztatását, az áfakulcsok 0,5 százalékos emelését, valamint a motorbenzin jövedéki adójának literenként 3 centes emelését. Ezek külön-külön megközelítőleg évi 6-14 milliárd eurós többletbevételt jelentenének. A kitűzött célok eléréséhez tehát az említett lehetőségek közül 2-3 együttes bevezetése már megoldást jelentene. Ezek egyelőre csak javaslatok, választási lehetőségek a pénzügyminiszterek részére. Mindegyiknek vannak nyilvánvaló előnyei, de hátrányai is, ezért a kérdést tovább kell vizsgálni, figyelembe véve az ülés során elhangzott véleményeket. Az érintetteknek, így például a MALÉV-nek és az utasoknak a közeljövőben nem kell konkrét döntésektől tartaniuk.
Az elmúlt öt hónapban a vámpolitika területén is fontos eredmények születtek. Sikerült például elfogadtatni az ún. kedvezményes származási szabályrendszer reformját. Az Európai Uniónak jelenleg több mint harminc fejlődő országgal, illetve országcsoporttal van kedvezményes vámtarifa-megállapodása. Ezek alapján az Európai Unió egyáltalán nem ró ki vámot, vagy csak alacsony vámmal sújtja az adott országokból érkező árukat. De csak akkor, ha bizonyítható, hogy a termék valóban a kedvezményre jogosult országból származik. Márciusban a mi kezdeményezésünkre fogadott el egy javaslatot a Bizottság ennek a származási szabálynak az egyszerűsítésére. A javaslat szerint a jövőben azt kell majd igazolni, hogy az áru értékének egy meghatározott része az eredetként megjelölt országban jött létre. Az új szabály így megkönnyíti majd a fejlődő országokból származó áruk közösségi piacokra történő bejutását, ugyanakkor megnehezíti az előírások kijátszását, a kedvezménnyel való visszaélést.
- Biztosként hogy látja, mely adónemek jelentik most a legfőbb "problémát" az Európai Uniónak, vagyis mely adónemek kapcsán vált sürgetővé a változtatás? Mennyi időbe telhet, míg az egyeztetések "termőre fordulnak", vagyis ténylegesen megjelennek a jogszabályokban?
- Az uniós adópolitika célja, hogy csökkentse a bürokráciát, a vállalkozások adminisztratív terheit és ügyviteli költségeit. Olyan adópolitika kell, amely biztosítja a belső piac zavartalan működését és ezzel hozzájárul a lisszaboni célok eléréséhez, vagyis a gazdasági növekedés gyorsításához, a munkahelyteremtéshez és a versenyképesség növeléséhez. Szeretném hangsúlyozni, hogy a különféle adónemek bevezetése, az adó mértékének megállapítása az unió által meghatározott kereteken belül tagállami hatáskörbe tartozik, és ez a jövőben sem fog változni. A problémát nem az egyes adónemek jelentik, hanem azok alkalmazási módja. Jó példa erre a sokat vitatott társasági nyereségadó. A társasági adó mértékének, az adókulcsnak a megállapítása nemzeti hatáskörbe tartozik, és meg is kell hagyni abban. Ugyanakkor a társasági nyereségadó alap kiszámítási módját lehetne egységesíteni. Jelenleg az a helyzet, hogy a 25 tagországban az adóalapot 25-féleképpen számítják ki. Országonként változik, hogy mi írható le az adóalapból. Ezért az az információ, hogy némely országban tízegynéhány, míg máshol több mint 30 százalék a társasági nyereségadókulcs, önmagában keveset mond. A társasági nyereségadózást tehát nemcsak egyszerűbbé, de átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá is tenné, ha a 25 országban sikerülne létrehoznunk egy egységes adóalapot. Egy ilyen egyszerűsítés a vállalatok ügyviteli költségeit is jelentősen csökkentené.
Egy másik, az ÁFÁ-val kapcsolatos példa. A tíz újonnan csatlakozott tagországban 2007 és 2010 között lejárnak a kedvezményes ÁFA kulcsok megőrzésére kapott átmeneti mentességek, ezért vissza kell térni az általános kulcshoz, ami áremelkedést jelentene. A tizenöt "régi" tagállamban szintén alkalmaznak az általánosnál alacsonyabb kulcsokat, sőt, még nulla kulcsot is (pl. Nagy-Britanniában a gyermekruházati cikkekre). Ezekre azonban annak idején nem állapítottak meg lejárati határidőt, így ezek továbbra is alkalmazhatók. Ez sértené a tagállamok egyenjogúságának elvét, amely az unió Alkotmányában is szerepel. Ezért azt szorgalmazom, hogy minden tagállam kapjon lehetőséget, hogy bizonyos termékekre, szolgáltatásokra újra kérhesse, vagy megőrizhesse a kedvezményes kulcs alkalmazását. Ez kiegyenlítené, vagy legalábbis csökkentené a "régiek" és "újak" közötti különbséget.
Mivel az adózást érintő kérdésekben a Tanácsnak egyhangú szavazással kell döntenie, minden esetben valamennyi szempont gondos mérlegelésére van szükség. Körültekintő egyeztetést kell folytatni a tagállamokkal, ami időigényes és nehezen kiszámítható folyamat. Ezért nem lehet pontos választ adni, arra a kérdésre, hogy ez esetenként mennyi időt vesz igénybe. A társasági adóalap egységesítéséhez például becslésem szerint két-három év lesz szükséges.
Természetesen előfordulhat az is, hogy egy-egy adónemről kiderül, ellentétes az európai uniós joggal. Mivel a Bizottság a közösségi jog "őrzője", a Bizottság adó és vámügyi főigazgatósága -többnyire a hozzájuk beérkezett panaszok alapján- folyamatosan vizsgálja, hogy a tagállamokban érvényben lévő adójogszabályok nem sértenek-e valamilyen alapvető uniós szabályt, pl. nem torzítják-e a versenyt, vagy nem akadályozzák-e a belső piac zavartalan működését.
- Milyen irányba mozdulhat el a jövőben az adózás az EU-ban, mely területek kerülhetnek át a nemzetiből az egységes szabályozás alá a közvetett, illetve a közvetlen adók közül?
- Az Európai Unió Alapszerződésének 93. illetve 94. cikkelyében került rögzítésre, hogy az adózás mely kérdései tartoznak nemzeti hatáskörbe, ez nem fog változni. A közvetett adóknál van, míg a közvetlen adóknál nincs közvetlen jogalap a harmonizációra. Az előbbire példa az ÁFÁ vagy a jövedéki adó egységes minimális szintje. De még a közvetlen adók esetében is elképzelhető bizonyos harmonizáció, például a társasági adóalap számításának egységesítése. Nemrég érdekes, nagy figyelmet keltő javaslatot tett Guy Verhofstadt belga miniszterelnök. A tagállamok az adóbevételeken belül csökkentsék a közvetlen adók (jövedelem, ill. nyereségadók) és növeljék a közvetett adók (ÁFA, jövedéki adók) arányát. Ez a közös szabályozás hatókörét is növelhetné! Egyre több tagállam látja be, hogy a közös célok eléréséhez, mint például az Európai Unió versenyképességének javításához, szükség van a tagállami gyakorlatok közelítésére.
- Milyen egyeztetések előzték meg az áfára, illetve jövedéki adóra vonatkozó elképzelések kidolgozását, egyeztettek-e az érintett ágazatok képviselőivel?
- A Bizottság minden javaslat előkészítése során gondosan egyeztet az érintettekkel. Különös figyelmet fordítunk az egyeztetésre a tagállamok pénzügyminisztereivel, az Európai Parlament illetékes bizottságaival, valamint az EU Gazdasági és Szociális Tanácsával, de az érintett gazdasági ágazatok képviselőivel is.
- Hogyan vélekednek Brüsszelben az új tagországok, közülük is kiemelten Magyarország adórendszeréről?
- Többször megfogalmazódott olyan vélemény, hogy az újonnan csatlakozott országokban alkalmazott alacsony társasági adókulcsok egyfajta fenyegetést, káros versenyt jelentenek, mert elcsábítják a befektetőket a "régi" tagállamoktól. Az elemzésekből kiderült, hogy amikor a befektetők célországot választanak, sokkal több dolgot mérlegelnek. Így a piac méretét, hozzáférhetőségét, az infrastruktúra - úthálózat, telekommunikációs rendszer - fejlettségét, a munkaerő képzettségét és a költségeit, a gazdasági és jogi környezetet. Ezek fontosabb szempontok, mint az adókulcs konkrét mértéke, amely a különböző adóalap-számítás miatt egyébként sem igazít el megfelelően. Ráadásul, a vállalkozásokat terhelő valamennyi adónemet figyelembe véve azt látjuk, hogy egyáltalán nem olyan nagy a különbség a teljes adóterhelés tekintetében.
- Mi győzte meg Ön szerint az uniós pénzügyminisztereket arról, hogy a magyar specialitás, az egyszerűsített vállalkozási adó nem sérti az EU érdekeit? Lát-e esélyt arra, hogy újabb módosítások, például az árbevételi határ emelése, vagy az EVA több kulcsossá tétele a magasabb költséghányadú vállalkozások bevonásával átmennek az EU kontrollján?
- Az unió adópolitikájának fontos célja az adórendszer egyszerűsítése. Könnyű belátni, hogy az EVA mint egyszerűsített vállalkozói adó megfelel ennek a célnak. Egy másik fontos cél, hogy minél kevesebben kerülhessék meg az adó befizetését. Az EVA számai azt bizonyítják: ennek keretében többen adóznak, mint ahányan korábban a különböző adófajtákat fizették. Régi tapasztalat, hogy egy bonyolult és komolyabb terhet jelentő adórendszert az adózók inkább megpróbálnak kikerülni, mint egy egyszerű és kevesebb terhet jelentő adófajtát. Vagyis ezt az uniós célt, az adókikerülés visszaszorítását is bizonyíthatóan jól szolgálja az EVA. Az EVA eleve a kisvállalkozások számára született adófajta. Az értékhatár is jelzi ezt, hiszen 25 millió forintos éves árbevételig lehet igénybe venni. Márpedig a kisvállalkozók az EU-nak nemcsak az adópolitikájában, hanem gazdaságpolitikája egészében is kiemelt figyelmet kapnak, vagyis egy harmadik uniós célt is, a kisvállalkozások támogatását is segíti az EVA rendszer. Ráadásul a számítások azt is bebizonyították, hogy alaptalan volt az EU szakértőinek az az aggodalma, miszerint a közös kasszát veszteség éri. Az EVA nem csökkentette, hanem növelte a magyarországi ÁFA bevételeket, így a közös kasszába kerülő összeget is. Ezeket a nyilvánvalóan fontos közösségi szempontokat hangsúlyoztam az EVA-ról szóló vitákban.
Az EVA-t az ÁFA bizottság a jelenlegi formájában vizsgálta, és nem emelt kifogást ellene. Amennyiben azonban újabb módosításokra kerülne sor (pl. az árbevételi határ emelése), az ÁFA bizottság valószínűleg újabb vizsgálatot indítana. Ennek a kimenetelét nem tudom előre megítélni. Mindenestre nagy fokú óvatosságra intek bármilyen változtatással kapcsolatban.
- Szükséges változtatni a gépkocsi regisztrációs adó szabályozásán? ha igen, melyek a kifogásolható részek a törvényben?
A gépjármű adó és ezen belül a regisztrációs adó nemzeti hatáskörbe tartozik, annak mértékét minden tagállam saját maga állapítja meg. Az Európai Bizottság adó és vámügyi főigazgatósága azonban már dolgozik egy kötelező érvényű szabályozás tervezetén. Ennek során figyelembe veszik az Európai Bíróság konkrét döntéseit is, amelyek az elmúlt években főként a regisztrációs adó többszöri megfizettetésével kapcsolatos állampolgári panaszokat orvosolták. Az új direktíva egységesítené a gépjármű adózás elveit és rendjét. Az adó mértékénél a gépkocsi tényleges értékét (árát, korát, állapotát) és a környezetszennyezés mértékét venné figyelembe és kizárná ugyanazon gépkocsi többszöri megadóztatását.
- A Pénzügyminisztérium igénybe vette a segítségét az adóreform előkészítő munkálatai során? Ha igen, mely javaslatok, észrevételek köthetők az Ön nevéhez
- A reformmal egyelőre még nem a Pénzügyminisztérium, hanem az Adóreform Bizottság foglalkozott, amely nem igényelte közreműködésemet. Egyik-másik javaslatnál érezhető is, hogy az uniós normákat nem vették figyelembe. Ez a munkának ebben a szakaszában természetesen nem okoz problémát. Amikor azonban a Pénzügyminisztérium hozzákezd a javaslatok jogszabállyá változtatáshoz, érdemes az Európai Bizottság illetékes Főigazgatóságának szakértőivel egyeztetni. Ehhez szívesen felajánlom a segítségemet.
