Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértők között vita van arról, hogy az adórendszer átalakításakor mekkora veszteség, illetve nyereség érheti a költségvetést az áfakulcsok variálásakor. Az adóreform-bizottság pár hete fejezte be munkáját, a koncepcióban számításokat közölnek a középső és a felső áfakulcsok egységesítésének lehetséges hatásáról. Ebből kiderül, hogy amennyiben 20 százalékban olvadna össze a jelenlegi 25, illetve 15 százalékos kulcs, az önmagában 75 milliárd forinttól fosztaná meg a büdzsét. A fogyasztás mintegy 60 százalékát teszik ki a felső áfakulcsba tartozó termékek, szolgáltatások (például idetartoznak a tartós fogyasztási cikkek, de az áram is), míg a középső kulcs alatt egyebek mellett alapvető élelmiszerek és a gázfogyasztás található.
Természetesen ekkora veszteséget nem tudna lenyelni egyetlen év alatt a költségvetés – nem véletlen, hogy a szakértői testület szerint sem az áfarendszer módosítása a legsürgetőbb feladat adófronton –, ezért több kompenzációs eszközt is bevetnének a veszteség minimalizálása érdekében. Emelnék például a jövedéki és a regisztrációs termékkörben az adókat, amivel egy csapásra 66 milliárdot lefaragnának a bevételkiesésből.
Sokat elárul a kereskedők árazási politikájáról, hogy a dinamikus modellre építő számítások szerint a jelenlegi normál, 25 százalékos kulcsú termékkör forgalmának emelkedéséből mindössze 5–10 milliárd forint áfabevételi többlet jönne össze, vagyis alig 2-3 százalékát adnák vissza a csökkentés miatt egyébként kieső áfának. Pont ugyanekkora kiesést jelentene viszont a levonási tilalom alá eső termékek esetében az alacsonyabb kulcs bevezetése.
Az áfarendszer azonban nem válna egykulcsossá, megmaradna az 5 százalékos kulcs, sőt, a gyógyszerek, a tankönyvek mellé idesorolnák a szállodai szolgáltatásokat és a napilapokat és kulturális termékeket is, amelyek most 15 százalékkal adóznak. Becslések szerint a turizmusban 8,5, a sajtópiacon pedig 5 milliárd forintot hagyna ez a változás. utóbbiak esetében 50 milliárd forintos éves forgalmat feltételez az áfakötelezettség mértéke, vagyis az éves forgalom 10 százaléka maradhatna a kiadóknál.
Összességében 20-25 milliárd forint bevételnek kellene búcsút mondania a büdzsének a reform végrehajtása miatt, ami ugyan az éves áfabevételnek mindössze 1,22 százaléka, ám például az idén várt költségvetési hiánynak már a 2,5 százaléka.
