Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A transzferárvizsgálatok a nemzetközi tapasztalatok szerint is jelentős megtérüléssel járnak, ebből a szempontból az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szerint a legfontosabbak közé tartoznak ezek a vizsgálatok. Az adóhatóság így idén kiemelten foglalkozik a kapcsolt vállalkozások transzferár-alkalmazásának jogszerűségével, de a szomszédos Romániában is nagy odafigyelést kap ez a terület az adózást ellenőrző hivatal munkájában. A szóban forgó vizsgálatok „megtérülési rátája” nagyban függ az adott ország adójogszabályaitól. Míg Magyarországon ma már minden keretszerződés, illetve ügylet esetében kötelező a transzferár-dokumentáció elkészítése, addig Romániában ez még nem jellemző.
Adótanácsadók szerint a dokumentáció megfelelő elkészítése jelentősen csökkentheti annak valószínűségét, hogy az adóhatóság revizorai hibát vagy mulasztást találjanak. Egy korábbi szakmai rendezvényen a Deloitte szakértői felhívták a figyelmet az előzetes adómegállapítás lehetőségére: az igazán nagy értékű ügyletek, illetve szerződések esetében megéri az adóhatóságra nézve kötelező érvényű megállapítást kikérni a Pénzügyminisztériumtól, még ha ezt jellemzően 7–10 millió forintért készíti is el a tárca. (Január 1-től már Romániában is van mód előzetes adómegállapítás igénylésére.)
Az APEH az utóbbi években esztendőnként 200 ilyen vizsgálatot végzett, amelyekből átlagosan évente egymilliárd forint folyt be. Adózónként tehát átlagosan 5 millió forintnyi bírságot rótt ki a hivatal. A bírság meghatározásának gyakorlata mindezek mellett nem egyértelmű: a jogszabály 2 millió forintos bírságplafont ír elő, azt azonban nem határozza meg, hogy ez szerződésenként vagy vizsgálatonként értendő. Bírsággal akkor sújtható az adózó, ha a transzferár megállapításánál használt szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartást nem vagy hiányosan készíti el, vagy az előírásoktól eltérően vezeti azt, továbbá ha nem tesz eleget iratmegőrzési kötelezettségének. A bírság kiszabásánál ugyanakkor mérlegelik az APEH revizorai a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
A hatóság tapasztalatai szerint egyébként igen nagy odafigyeléssel járnak el a nagy multinacionális vállalatok a dokumentációk elkészítésekor, rendszerint külön részleget és irányelveket hoznak létre erre a feladatra. Adószakértők figyelmeztetése szerint azonban számos vonatkozásban eltérhet a magyar és a tengerentúli vagy egyéb országbeli szabályozás, így érdemes külön dokumentációt készíteni a magyarországi illetékességű ügyletekhez. A nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatban változást jelent, hogy legkésőbb 2006. május 31-éig a 2003. szeptember 1-jét megelőzően kötött szerződések alapján lebonyolított – korábbi – ügyletek esetében is el kell készíteni a dokumentációt. Az adóhatóság szerint ezek a korábbi évek adókötelezettségeinek ellenőrzéséhez is támpontul szolgálnak majd.
A transzferárral kapcsolatos szabálysértések célja az APEH szerint az adóminimalizáláson túl burkolt osztalékfizetés, valamint belföldi társaságcsoport esetében adókonszolidáció is lehet. Amennyiben a vállalatcsoport tagjai kizárólag Magyarországon működnek, a transzferárakkal történő adóalap-allokálás során a keletkező veszteséget igyekeznek a cégek a megfelelő helyen „hasznosítani”. A vállalatközi ügyletként „lekönyvelt” osztalékfizetés esetében idén 25 százalékos forrásadót spórolnak meg az adózók.
