Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közép-európai országok között Magyarországon a legmagasabb az adóbevételek mértéke a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, az eltérés a térség többi új tagországához képest nagyobb, mint amekkora különbségek vannak az egy főre jutó GDP-ben (euróban) – derült ki az adózásról a közelmúltban tartott konferencián László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter előadásából. A 2002-es adatok szerint a közvetett (jellemzően forgalmi típusú) adók részesedése a GDP-ből meghaladta a 15 százalékot; ennél csak Lengyelország és Szlovénia tudott nagyobb értéket felmutatni a régióban, de az új tagállamok átlaga ennél alacsonyabb, 14,4 százalék volt, s szintúgy a kibővített EU, illetve a régi tagállamok átlagos mutatója sem érte el ezt a szintet.
A személyi jövedelemadó esetében Magyarország pozíciója valamivel jobb, ha a régi EU-hoz viszonyítjuk, viszont toronymagasan „vezet” a térségben (időközben nálunk ugyan végrehajtottak adócsökkentéseket, de ezzel a lehetőséggel éltek a visegrádi országok is). A közvetett adók GDP-hez mért szintjéről általában hasonló következtetéseket lehet leszűrni, ha viszont kiemeljük a társasági adót, akkor egy csapásra a legalacsonyabb értékkel rendelkező országok táborába kerülünk. Ennek megítélésekor persze nemcsak a névleges adókulcs mértékét kell figyelembe venni, hanem a kedvezményekkel csökkentett, effektív kulcsokat is, s nem mellékes a szürke/feketegazdaság mérete sem, ahol adózatlan jövedelem keletkezik (bevételtől fosztva meg a költségvetéseket).
Érdekes, hogy a tb-járulékoknál szintén a sor végén található Magyarország, tehát látszólag alacsony az elvonás mértéke. A munkaadók egyik állandó panasza pedig éppen a túlzottnak tartott járulékelvonást érinti. A két állítás azonban nem áll szöges ellentétben egymással: a magyarországi foglalkoztatás sajátossága, hogy a lakosság 30-40 százaléka után fizetnek járulékot a teljes lakosság ellátását biztosító egészségügyi és nyugdíjrendszerbe, vagyis a magas járulékkulcs ellenére alacsony a befizetések GDP-ből való részesedése.
Figyelemre méltó, hogy a magyar önkormányzati rendszer adóbevételei meghaladják a régi és a kibővített EU-átlagot is, míg a régióból egyedül Csehországban nagyobb ez az arány. Igaz, ebben az esetben igen nagy a szórás a tagállamok között, így nem kirívóan nagy a magyar települések részesedése.
A kibővítés előtti unióban a tőkejövedelmek a GDP 8,3 százalékát tették ki, ezen belül a vagyoni típusú adók (amelyek bevezetéséről, illetve kiszélesítéséről a magyar adóreform kapcsán is szó esik) 2,6 százalékot tesznek ki. A legnagyobb, 57 százalékos aránnyal a tőke- és üzleti jövedelmek rendelkeznek.
