Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság cikke
Az adórendszer feladata a költségvetési bevételek biztosítása, a szociális célú adókedvezményeket meg kell szüntetni – hangsúlyozta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. Surányi György korábbi jegybankelnök kiemelte, hogy a szociálpolitikai célokat nem is lehet az adórendszeren keresztül hatékonyan érvényesíteni, a szociális problémákra sokkal inkább a kiadási oldalon kell megoldást keresni.
Az adórendszer egyszerűsítését jellemzően nem a szlovák vagy román példa szerinti egykulcsos átalakítással tartanák jónak a szakértők, az átláthatóságot – a kedvezmények megszüntetése mellett – a járulékok összevonása biztosíthatná. Csillag István volt gazdasági miniszter szerint egy munkaadói és egy munkavállalói járulék fenntartása volna optimális, Surányi György viszont a bérek felbruttósítása mellett egyetlen, munkavállalók által fizetendő járulék bevezetését vázolta. Ez utóbbi rendszerben a mainál jóval érzékelhetőbb lenne az adófizetők számára, hogy mennyibe kerül az a szolgáltatás, amit ők az ellátórendszerekben igénybe vesznek. A munkajövedelmet érintő közterhek (tb-járulékok, szja) kapcsán Surányi kifejtette, hogy a mostani rendszerrel szemben – amelyben a felső jövedelemkategóriákban a 60 százalékot is meghaladja az elvonás mértéke – olyan struktúrában kellene gondolkozni, amelyben az elvonás nem haladja meg az 50 százalékos arányt. Surányi György mellett Kupa Mihály és Békesi László is említette az értékalapú ingatlanadó (mint a vagyonadó egy fajtája) lehetőségét. Kupa Mihály egyben utalt arra, hogy a fővárosban – ahol egyébként létezik erre vonatkozó rendelettervezet – három-négy év alatt lenne kivitelezhető egy ilyen módosítás.
Az egyszerűsítés jegyében szó esett az úgynevezett bagatell adónemek – a bankadó, a környezetvédelmi díj, az innovációs illeték – megszüntetésének szükségességéről is. Békesi László kifejtette, hogy téves út lenne az átalányadóztatás széles körű kiterjesztését választani – utalt itt az eva bevételi határának felemelésére –, mivel valójában adóbevételekről mondana le így a kormány.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter ismertette az adókonferencián a tavalyi államháztartási mutatók legfrissebb becsült értékeit. Az államháztartás hiánya tavaly – ESA módszertan szerint, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigálva – a GDP 4,2 százaléka lett, ami tartalmazza a 2004-re esedékes áfa-visszautalások értékét is. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a vártnál kedvezőbb mutató a prognosztizáltnál nagyobb magán-nyugdíjpénztári befizetésekre (a GDP 0,9 százaléka) vezethető vissza. A következő évre 3,6 százalékos hiánnyal számol a tárca. Az államháztartás elsődleges egyenlege az előzetes számítások szerint 2004-ben a GDP 0,1 százalékát kitevő hiány lett, idén viszont a GDP 0,2 százalékának megfelelő többlet várható. Az államadósság GDP-arányos mutatója 2004-re 56,7 százalékon áll (0,2 százalékponttal a 2003-as szint alatt), idén év végére pedig a GDP 55,5 százalékára tornászható le a mutató. A költségvetés kamatkiadásai tavaly a GDP 4,1 százalékát tették ki, idén várhatóan 3,8 százalékra rúgnak majd.
Fordulat következett be a külső finanszírozás szerkezetét illetően: míg 2003-ban meghatározóan adóssággeneráló, addig tavaly nagyrészt már nem adóssággeneráló finanszírozásról van szó – hangsúlyozta Draskovics. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a külső finanszírozási szükséglet ugyan nem csökkent jelentős mértékben (a GDP 0,7-0,8 százalékával), de uniós tagságunknál fogva a piacok tűrőképessége megengedi ezt.
