Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A tavalyi adóbevételek közül az áfa körül nagy zűrök voltak, az EU-csatlakozás miatt mintegy 250 milliárd forint áfa nem folyt be a költségvetésbe. Volt ebben felelőssége az adóhivatalnak, és voltak-e konzekvenciái házon belül a "szerényebb" eredménynek?
Király László György (KLGy) - Az adóbevételek alakulása elsősorban a jogszabályoktól, illetve a gazdaság adott pillanatban jellemző teljesítményétől függ. Az adóhivatalon pedig az múlik, hogy az elméletileg elérhető és a tényleges adóbevételek közötti rés mennyire szűk. Ha ez a rés tág, akkor abban van felelőssége az adóhivatalnak is. Ilyenkor tisztázni kell, hogy megfelelően működik-e például a tájékoztatás: az adózók egy része ugyanis nem tudja, hogy neki adót kell fizetni, egy másik része pedig azt nem tudja, hogy hogyan kell helyesen eleget tennie adókötelezettségeinek.
- Ez egyébként egy jól behatárolható kör, amelyik nincs teljesen tisztában kötelezettségeivel?
KLGy - Kis- és nagy vállalkozásokra is érvényes lehet a megállapítás. Volt olyan, kifejezetten nagy cég a praxisunkban, amelyik például nem tudott arról, hogy az általuk gyártott termék után kulturális járulékot kellene fizetnie. De nem csak a kötelezettségek kapcsán érdemes vizsgálni a tájékoztatás hatékonyságát, hanem a lehetőségek terén is. Az idei évtől élhetnek az adózók az adóhatósági adómegállapítással (ADAM), nos, egy friss adat szerint erre eddig alig ötszázan nyújtottak be kérelmet, igaz, van még idő a február közepi határidőig.
- Nem arról van inkább szó, hogy ösztönös tartózkodásból nem kívánják az adóhivatal kezébe adni a bevallásuk kitöltését az adózók? Sokat javult az utóbbi években az adóhivatal imázsa, de sokak szemében még mindig "mumus" a szervezet.
KLGy - Lehet, hogy ebben is van valami. Minden új rendszerrel szemben óvatosabbak az állampolgárok.
Vámosi-Nagy Szabolcs (VNSz) - Ezzel együtt szerintünk fals társadalmi képzett kapcsolódik az ADAM-hoz, ugyanis nem adókivetésről van szó, hanem a bevallás elkészítéséről az adózó által is szolgáltatott információk alapján, amelyhez kétszeres jogorvoslati lehetőség is kapcsolódik.
KLGy - Az EU-csatlakozás kapcsán is felmerül, hogy sikerült-e az adóhivatalnak elegendő információt eljuttatnia a vállalkozásokhoz az uniós áfarend kapcsán. Különleges helyzet állt elő tavaly májustól, amikor az EU-csatlakozással megszűnt a vámvizsgálat az unión belüli kereskedelemben. Az új szabályok közepette nem igazán tudtuk felmérni, hogy milyen lesz az adózók várható magatartása. Erre a nemzetközi példák sem adtak elegendő támpontot, az, hogy mi történt Portugáliában tíz évvel ezelőtt, nem szolgáltat elégséges információval a mostani helyzetre vonatkozóan. Az elméleti felkészülés nehézségei miatt az ellenőrzési technikákban is biztos vannak elmaradásaink.
- Úgy tudjuk, a pénzügyi kormányzat nem ezen az állásponton volt az elmúlt hónapokban, szerintük nem sikerült tökéletesen az adóhivatal felkészülése a csatlakozásra.
VNSz - A viszonylag későn megjelenő jogszabályokról igyekeztünk gyorsan széles körű tájékoztatást nyújtani, egyebek közt tájékoztató füzetet küldtünk az EU-s adószámmal rendelkező vállalkozásoknak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együtt számos előadást tartottunk és igénybe vettük a szaksajtó segítségét is az információk széleskörű terítéséhez. Együttműködési megállapodást kötöttünk a VPOP-val is.
KLGy - Vannak azonban sikeres történeteink is, például a keleti határszakaszon tavaly nyáron tobzódó cukorcsempészetet célzott ellenőrzésekkel vissza tudtuk szorítani.
Senkit nem büntettek az áfa-mizéria miatt
- Tehát konzekvenciái nem voltak az áfaügynek, amit megtehettek, azt önök szerint megtették?
KLGy - Ha büntetési konzekvenciákra gondol, arra nem került sor. Mégsem maradt minden változatlan: a mostani évtől megerősítjük az elemzési részlegünket, és a napokban döntöttünk arról, hogy az ellenőrzési kiválasztási rendszerben, a módszertanban a kockázatokat a rendelkezésre álló információk birtokában hogyan tudjuk még pontosabban felmérni.
- A tavalyi létszámleépítés is közrejátszott az áfabeszedés körüli anomáliákban?
KLGy - Én nem látok direkt összefüggést a kettő között. Nyilván több emberrel több munkát lehet elvégezni, de nem biztos, hogy ténylegesen többet kell dolgozni az eredményekért, ha javítani tudunk a hatékonyságon.
- A pénzügyminisztertől már több értékelést hallottunk az EU-s áfavisszautalások ellenőrzésének eredményeiről, de mi az APEH szakmai véleménye erről?
KLGy - Az unióból beérkező összesítő jelentések és a hozzánk beérkező bevallások közötti eltérések nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a két első uniós hónapban több mint negyvenezer kereskedelmi tranzakcióból ezernyolcszáz körül volt azok száma, ahol pontosan, fillérre megegyezett az uniós kontrolladat és a saját adatunk. Amikor a második negyedév végén először kellett a vállalkozásoknak benyújtani az áfabevallás mellett az összesítő nyilatkozatot, akkor a mintegy 25 ezer adózóból több mint négyezernél lényeges különbséget találtunk az adatok között. Most már látjuk, hogy a harmadik negyedévben sem javult ez az arány. Nem állítom, hogy emögött minden esetben szándékos adókikerülés áll, csak azt, hogy nagy eltérésekkel is találkoztunk. Ilyen tipikus eset például, hogy melyik napi árfolyammal számítják át az euróban történő beszerzést forintra. Vagy az, hogy a szabály szerint a termékértékesítéssel kell elszámolni - volt, aki a szolgáltatást is bevette.
A négyezer vállalkozás között volt húsz körüli, akiket nem tudtunk utolérni, mert a levelünket a megadott címen nem tudta kézbesíteni a posta, nem találta a címzettet. Látszólag működő cégekről volt szó, akik nem sokkal korábban bevallást is adtak. Vannak tehát olyan adózók, akik tudatosan készültek arra, hogy az EU-csatlakozással megnyíló határokat kihasználják az adókikerülésre játszva. Mindezek alapján megalapozottnak érzem, hogy az uniós kereskedelemben részt vevő vállalkozásokat egy nagyon intenzív vizsgálatnak vessük alá: ők sem ismerik a szabályokat kellően, és mi sem tudunk a korábbi adatokra támaszkodva egy célzott kiválasztást folytatni. A "sűrű fésű" elve szakmailag indokolható ebben az esetben, de ebből következően nem feltétlenül kell a szélesebb körre kiterjedő ellenőrzést hosszú ideig fenntartani; idővel jobban be tudjuk majd határolni a kockázatos adózói csoportokat. A kisebb összeget visszaigénylőknél például a PM-mel együtt már nem láttuk szükségesnek a külföldi információk bevárását, náluk már hamarabb befejeződtek a vizsgálatok, s a következő időszakban az ellenőrzésre történő kiválasztáskor ezeket a kis cégeket nem vesszük figyelembe.
Azt szűrtük le az elmúlt hónapokban, hogy nem feltétlenül csak a kiutalást kérő cégeknél indokolt egy gyors elemzést elvégezni. Úgy látjuk, hogy meg kell változtatni a vizsgálati módszereinket az áfát levonásba állítók esetében, és nem csak kiutalás előtti vizsgálatokat, hanem tételes adónem vizsgálatot kell elvégeznünk, hogy teljes képet kaphassunk.
VNSz: - Az áfacsalás egyébként nem tipikusan magyar jelenség, a fejlett adókultúrájú Svédországban is a körbeszámlázásos "áfajáték" okozza a legtöbb fejtörést az ottani adóhivatalnak, de unió szerte is ez az adónem áll az ellenőrzések középpontjában. Magyarországon az áfacsalásnak komoly hagyománya van: visszatekintve 1988-tól öltött nagyobb méreteket, amit az akkori adóhivatali kapacitással nem tudtunk meggátolni. Vagyis van már tapasztalatunk abban, hogy ha elmarad a vasszigor, akkor később nagyon nehéz visszaterelni a legális szférába az adókikerülőket. Ezért tanácsoltuk még 1992-ben az áfarendszert akkor bevezető Szlovákiának, hogy azonnal vonják szigorú ellenőrzés alá ezt a területet.
- Körbe lehet egyáltalán úgy bástyázni jogszabályokkal az áfarendszert, hogy lehetetlenné váljék a számlagyárak működtetése? Nem az áfa természete szüli ezt a helyzetet?
VNSz: - Nem adóhivatali tisztségviselőként, hanem adószakértőként ma úgy látom, hogy az áfa elvi alapjai ugyan szakmailag helytállóak, de a gyakorlati megvalósítási problémák már megkérdőjelezik, hogy érdemes volt-e rátérni. Az európai országok, vagy Japán is alkalmazza ezt a rendszert, de az amerikaiak nem vették például át.
- Az ellenőrzések alapján tehát elmondható, hogy az esetek többségében jóhiszeműségről van szó?
KLGy: - Nehéz ennek a megítélése, csak azt tudjuk megállapítani az adatokból, hogy volt-e eltérés, vagy sem. A közösségen belüli értékesítés vonatkozásában az igazi kérdés annak az igazolása, hogy az áru ténylegesen elhagyta-e az országot, és valóban azt szállították ki, ami a számlában szerepelt. Nehéz a magyar adóhivatalnak Szlovákiában vagy Spanyolországban nyomon követni az áru sorsát: az uniós tagországok adóhivatalai ugyan partnerek ebben, de mégsem tud teljes körű lenni az ilyen ellenőrzés. Ez ügyben egyébként a szlovák adóhivatallal felvesszük a kapcsolatot: az a feltételezésünk ugyanis, hogy az adókikerülési technikák jellemzően a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatokon keresztül bonyolódnak. Kovács László adóügyi biztosnak is felvetettem, hogy a körbeszámlázásos adózás elleni európai küzdelem egyik legjobb eszköze lehetne, ha nem csak a beszerzésről, hanem az értékesítésről is információhoz juthatnának a tagországi adóhivatalok.
- Az elmúlt hetekben a munkáltatói adatszolgáltatás körül is állt a bál, az APEH floppin kérte be az adatokat a január végi határidőig, ami a könyvelők szerint kivitelezhetetlen, főleg a vidéki kis cégek könyvelőinek. Tudták teljesíteni a technikai feltételeket az érintettek?
VNSz: - Minket meglepett ez az egész ügy: 2003-ban elfogadott törvényről van szó, amivel kapcsolatban már 2004 elején tájékoztató-tervezeteket tettünk közzé, tavaly december nyolcadikától pedig már elérhető volt a kitöltéshez szükséges program (igaz, később módosítottunk rajta). Meglepett továbbá azért, mert nehéz elképzelni a mai világban egy könyvelőt számítógépes háttér nélkül. A könyvelők segítséget kaphattak a megyei központi ügyfélszolgálatoktól, illetve a teleházaktól is. Ez a jövő útja, ezért hiba lett volna meghátrálnunk ebben az ügyben.
Az egyszámlás rendszerhez legalább két év kell
- A PM honlapjára küldött állampolgári javaslatokból az az igény fogalmazódik meg, hogy lehetőleg egy számlaszámra történjen az adófizetés, és a nyomtatványok száma is csökkenjen. Osztja az adózók véleményét az adóhivatal?
VNSz: - Az egy számlára történő befizetés nem példa nélküli, még a magyar adóigazgatásban sem. Ez jogos elvárás, azonban a mi előzetes tájékozódásunk szerint csak úgy vezethető be, ha két éves felkészülést adnak az érintett intézményeknek. Törvény deklarálhatja akár holnaptól is, hogy például 2007 vagy 2008 januárjától életbe lép az új befizetési rend, ennyi idő szükséges a giro-nak, a postának, az államkincstárnak az infrastruktúra fejlesztéséhez. Vastagon érintettek ráadásul a kereskedelmi bankok, amelyek nem állami tulajdonúak, így rájuk nem lehet beruházást kényszeríteni.
- Vagyis ez biztos nem lesz része a márciusra várt "akadálymentesítő" adócsomagnak, ami már ebben az évben hozhat változásokat?
VNSz: - Igen, a feltételek biztosításához szükséges idő és a költségek miatt három hónap alatt ez biztosan nem vezethető be.
- Vannak azonban nagyobb falatok is az adórendszer átalakításában: egyre többen emlegetik, hogy egykulcsos adókra volna szükség mind az szja, mind az áfa esetében. Mit gondolnak erről?
VNSz: - Adóigazgatási szempontból az egykulcsos szja akkor egyszerűsít, ha tényleg egykulcsos, tehát nincs adómentes minimum, és nincsenek adókedvezmények. Ha az áfa lenne egykulcsos, akkor egy dologban mentesítené az adóhatóságot, és a VPOP-t: megszűnnének az áfakulcs besorolási problémák.
Vagyonadó vagy vagyongyarapodás-bevallás?
- Politikailag kényes kérdés, szakértők azonban szükségesnek tartják a vagyonadó bevezetését. Hol helyezkedhetne el ez az adótípus a mostani, fogyasztási és jövedelemadókon alapuló rendszerben?
VNSz: - Vagyonadó már van Magyarországon, ide sorolható a gépjárműadó, az építményadó és a telekadó, igaz, ennek bevezetése az illetékes önkormányzat döntésén múlik. Azt is tudni kell, hogy általában más országok adórendszereiben a vagyoni típusú adóknak nagyobb az aránya, mint nálunk. Ha ma Magyarországon csökkenne a jövedelemre vagy a fogyasztásra vetülő adó, akkor annak ellentételezésére a vagyoni típusú adók megfelelőek lennének. De csak a többi adó ellentételezésére, a GDP arányában 39 százalék körüli összes közterhet tovább növelni nem kellene. Még egy fontos dolog: csak akkor érdemes adóváltoztatásról gondolkodni, ha a költségvetés főbb kiadási tételeit felülvizsgálták, és kiderült, hogy milyen finanszírozási igények keletkeznek ez után. Ez a helyzet az egészségügyben, a járulékot mindenki magasnak tartja, de mi másból lehetne pillanatnyilag finanszírozni ezt az ellátó rendszert? Legfeljebb adók átcsoportosításával.
KLGy: - Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy ha sikerül szélesíteni az adóalapokat, és minél nagyobb mértékben jogkövető magatartásra ösztökélni az adózókat, akkor sokak számára adócsökkentést hozhat a reform. Megfontolásra érdemesnek tartanám még a vagyongyarapodást kimutató bevallás bevezetését. A jövedelemadó bevallással összevetve kiderülhetne, hogy az adózó ténylegesen adózott jövedelemből gyarapodott-e.
VNSz: - Ezzel egyszer már próbálkoztunk, de az Alkotmánybíróság egy ítéletében kiiktatta ezt a lehetőségek közül.
- Milyen nemzetközi példák vannak a vagyongyarapodás bevallására?
VNSz: - Az olaszok, a szlovákok akkor vezették be, amikor nálunk az AB meghozta ez ügyben a döntését.
KLGy: - Ismert és működik az a rendszer is, hogy bizonyos fajta vagyontárgyak tulajdonlásához, például egy jacht birtoklásához feltételez egy minimális jövedelmet, amit a jövedelembevallástól függetlenül elvár az adózótól.
Ha egy jövedelem eltitkolható, akkor el is titkolják
- Az adócsökkentéstől megjönne az adófizetési kedv, vagyis pusztán a kulcsok lefaragásával elérhető-e az adómorál javítása? Egy korábbi példa, a társasági adó megfelezése a kilencvenes évek közepén már adott egy kedvező választ, de érvényes lenne ez általánosan is? Része ez a magyar adókultúrának?
VNSz: - Az a történet a társasági adókulcs-csökkentéssel kicsit másként volt, mint arra ma sokan emlékeznek. Igaz, hogy az adóteher csökkentésének évében nem esett vissza a bevétel, ennek azonban más oka volt. Akkor jártak le a három évre kapott kedvezmények, az javította a bevételt.
KLGy: - Óvatosságra int a kulcscsökkentések kapcsán, amit fogyasztási cikkek magyarországi forgalmazóitól hallottam: a nyugat-európai partnereik áremelést helyeztek kilátásba, miután azt hallották, hogy csökkeni fog a magyar áfa. Az üzletpolitikájuk ugyanis az, hogy a Magyarországon forgalmazott termékeik fogyasztói ára nagyjából az osztrák, olasz szinten legyen. A felső áfakulcs csökkentése tehát valószínűleg nem minden termék esetében hozná el a végfogyasztói árak lemorzsolódását.
VNSz: - Szerintem ha egy jövedelem eltitkolható, akkor alacsonyabb kulcs esetén is eltitkolják, ennek is "kultúrája" van Magyarországon, ami még a kiegyezés korabeli passzív rezisztenciába gyökeredzik. Ezzel együtt mindenképpen fejlettebb az adókultúra, mint volt a rendszerváltás idején.
KLGy: - Szemléletváltás mindenképpen végbement, ráadásul időközben egy olyan generáció is felnőtt, amelyiknek nem ismeretlenek azok az adófogalmak, amelyeket a korábbi generációknak teljesen új ismeretként kellett elsajátítaniuk. A fiatalok már ebben szocializálódtak.
