Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindenképpen üdvözlendő, hogy a versenyképesség növelése, az igazságosabb teherviselés és az egyszerűbb, átláthatóbb adózás érdekében a kormány nyitott a hazai adórendszer átalakítására. Ugyanakkor csak átgondolt, középtávú átalakításnak van értelme és esélye – ezért 2006-tal kapcsolatban semmiképpen sem adóforradalomról kellene beszélni és erről gondolkodni, hanem kisebb kiigazításokról és egyszerűsítésekről; ami pedig az idei évet illeti, év közben nem valószínű bármilyen módosítás.
A kormány mozgástere a közvetlen adók terén a legnagyobb, hiszen az Európai Unió e területen a tagállamoknak nagyobb mozgásteret hagy. A legegyszerűbb, már 2006-tól is érvényesíthető módosítás az áfarendszer egyszerűsítése és az áfakulcsok mérséklése lehet – a mértékek megállapításakor fontos figyelni arra, miként változna ettől az evázók adóterhelése. Drasztikus lépés e téren azonban azért sem valószínű, mert egyre népszerűbb az a megközelítés, hogy az adózás a jövedelmek helyett inkább alapvetően a fogyasztást terhelje. Bár az áfa nem a legfőbb versenyképességi tényező, a vonatkozó uniós irányelv még számos további a versenyképességet erősítő lehetőséget kínál az áfa rendszerének és eljárási rendjének egyszerűsítésében.
Az igazi, éppen ezért átfogó, átgondolt és nem rövid távú megoldásokat igénylő feladat a munkabért terhelő adók és járulékok csökkentése, valamint a talán legkeserűbb hungarikumnak tekintett helyi iparűzési adó átalakítása. Az élőmunka magas költsége miatt Magyarország egyre jelentősebb hátrányba kerül régiós versenytársaival szemben, hiszen ez az egyik legfontosabb tényező nemcsak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésében, a szürkegazdaság kifehérítésében, de a befektetők döntéseiben is. Számukra ugyanakkor a legnagyobb gát, hazánk számára pedig a legnagyobb versenykorlát a helyi iparűzési adó.
Mindkét területen csak nagyon átgondolt, széles társadalmi, szociális és gazdasági konszenzussal érhető el valódi megoldás. Például az iparűzési adó – ami nem költségvetési bevétel – ma összesen csaknem 300 milliárd forintnyi forrást jelent az önkormányzatoknak, enélkül sokuk működésképtelenné válna, azaz igen komoly érdekeket kell egyszerre, okosan érvényesíteni. Az szja rendszerében a sávszélesítés, azaz az alsó sáv felső határának emelése lehet alternatíva.
A régióban egyre népszerűbb egységes adókulcsok bevezetése bár vonzó és látványos lehet, igen költséges is egyben. Ha a 16 százalékos – Európában az egyik legalacsonyabb és versenyképes – magyarországi társaságiadó-kulcsot vennénk alapnak, és ehhez igazítanánk az szja-, járulék- és áfakulcsokat, az rövid távon, különösen a magas államháztartási hiányra való tekintettel, igen komoly bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.
