Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt héten érdekképviseletek, gazdasági kamarák vezetőivel és adótanácsadókkal folytatott megbeszéléseken az derült ki, hogy a kormány az áfarendszer megváltoztatását tartja a legsürgetőbb feladatának, majd következhet az élőmunka közterheinek és a vállalkozói szektor által leginkább kárhoztatott iparűzési adónak a felülvizsgálata. Mindez azt jelenti, hogy konkrét időpontok még nincsenek, az biztos, hogy legkésőbb jövő januártól változhatnak mélyebben az adórendszer egyes elemei. A közös gondolkodás gyümölcse a következő 3-5 évre határozza meg az adórendszert.
Egy biztos, az áfa felső, jelenleg 25 százalékos kulcsát Draskovics Tibor pénzügyminiszter legalább 5 százalékponttal mérsékelné. Ezzel párhuzamosan emelnék a középső, 15 százalékos kulcsot (s maradna az 5 százalékos kategória), az viszont már további hatásvizsgálatok kérdése, hogy végül egy kulcs alá kerülnek-e a most még külön adóztatott termékek, szolgáltatások. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztérium nullszaldósra kívánja kihozni az áfaváltozások eredményét: számításaink szerint a felső kulcs 1 százalékpontos mérséklése 60-70 milliárd forintot vesz ki a büdzséből, így a tervezett mértékű vágás összesen 325-350 milliárd forint bevételkiesést generál. A középső kulcs - ahová tartoznak egyebek mellett az alapvető élelmiszerek, illetve az áramon kívül az energiahordozók - emelése viszont valamivel kevesebb többletet hoz a költségvetésnek. Átsorolásokkal kijöhet a nullszaldó, főleg úgy, hogy a tervekben a jövedéki termékek adójának emelése is szerepel.
Van még egy kényes pontja az ügynek, mégpedig az, hogy a kormány egyik legsikeresebb intézkedése, az egyszerűsített vállakozói adózás veszít valamennyit fényéből, ha csökken a felső kulcs. Annyit azért nem, hogy bukjanak rajta a vállalkozások, mivel 20 százalékos adókulcs mellett is többet keres az evázó, mint a számláján szereplő nettó összeg.
Az evázók szempontjából sem mindegy, hogy az iparűzési adó milyen irányt vesz. Ha, mint a pénzügyminiszter egy lehetséges forgatókönyvként vázolta, két lépésben a mostani 2 százalékról (ami ettől az évtől valójában magasabb, mivel az önkormányzatok egy inflációs korrekcióval is élhetnek az adóplafon megállapításakor) 0,5 százalékra csökkenne az adónem plafonja néhány éven belül (az adó teljes eltörlését kivitelezhetetlennek tartja a tárca), akkor ismét a nyertesek oldalára kerülnek az evát választók. Van azonban még egy bökkenő, az elképzelések szerint ugyanis ahogy apad az anyagköltségekkel csökkentett árbevétel szerint számított adó, úgy emelkedik a társasági adóalap szerint kivethető adó. Csakhogy utóbbi nem értelmezhető az evás vállalkozások esetében, ők nem számolhatnak el költséget. Tény, ez a kör számát tekintve a működő vállalkozások 15-20 százalékát teszi ki, árbevételét tekintve viszont nem számottevő, a 25 milliós éves felső határ miatt. A többi vállalkozásnak ez az intézkedés nagyobb haszonnal járna, főleg a veszteségeseknek, akik iparűzési adót mindenképp kell fizessenek. Az evát egyébként kibővítenék, nyitnának a termelő vállalkozások felé, akik nem 15 százalékos, hanem más kulccsal adózhatnak.
A legkevesebbet az élőmunkára rakódó elvonásokról lehetett megtudni a tájékoztatón: úgy tűnik, hogy a kormány respektálja ugyan a szlovák egykulcsos adórendszer eredményeit, mégsem gondolja tökéletesen adaptálhatónak a magyar adórendszerbe. Jelenleg tehát valószínűbbnek tűnik, hogy marad a kétkulcsos szja. A tárca megoldást keres arra, hogyan lehetne megszüntetni a megbízási szerződéssel és a munkaviszonyban foglalkoztatottak adózásának különbségeit. E téren cél a foglalkoztatás kifehérítése, hogy minél többen minél kevesebbet adózzanak minél egyszerűbben: ennek feltétele, hogy minél szélesebb adóalapra vetüljön az adó.
A türelmetlen vállalkozóknak márciusra összeállít egy kedélyjavító adócsomagot a tárca. Ebben elsősorban adminisztrációs könnyítések, a bürokrácia csökkentése szerepelnek, de része lesz például a munkavállalói bejelentési, nyilvántartási rendszerben rejlő kiskapuk bezárása is. Nem mellékesen az off-shore cégek itt marasztalásáról is gondoskodnia kell a kormánynak: a jövőre változó szabályozás miatt sokan számolnák fel magyarországi irodáikat (ezek a cégek nem termelhetnek, vagy szolgáltathatnak, pusztán a kedvező adózás miatt mutatják ki eredményük egy részét nálunk). Ha iparűzési adót kellene fizetniük, hamar továbbállnának, ami a költségvetésnek 20 milliárdos bevételkiesést jelentene, ami a kedvezményes társasági adóból származik.
Az adminisztrációs csomag része lehet az amortizáció egyszerűsítése. A pénzügyminiszter szavaival "radikális lépésre" készülnek, ami jelentheti azt is, hogy lehetővé tennék a tárgyi eszközök azonnali, egy lépésben történő leírását.
Az ötletek közt nem vetődött fel a vagyonadó bevezetése, ám Draskovics nem zárta ki teljesen ennek a lehetőségét.
