Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amióta léteznek adók, létezik adócsalás, és amíg csak lesznek adók, mindaddig lesz adócsalás is. Azt mondhatnánk, hogy a csalást többé-kevésbé motiválhatja a kulturális háttér vagy a magasabb adószint, tény azonban, hogy a saját meggazdagodást szolgáló adócsalás olyan jelenség, amely széles körben tapasztalható a világ valamennyi országában és a társadalom valamennyi szintjén. A legtöbb ember úgy követ el adócsalást, hogy szándékosan a ténylegesnél alacsonyabb jövedelmet vall be. Tanulmányokban kimutatták, hogy a ténylegesnél alacsonyabb jövedelmet feltüntető bevallások zömét az egyéni vállalkozóként működő vendéglősök, ruházati boltok tulajdonosai és – bármily megdöbbentő is – autókereskedők nyújtják be. A telefonos üzletkötők és az eladók vannak a második helyen, utánuk az orvosok, az ügyvédek (te jó ég!), a számviteli szakemberek (megint csak te jó ég!) és a fodrászok következnek.
Fontosabb ennél és gazdasági torzításokat szül a társasági adózással kapcsolatos csalás. Az ilyen csalások elleni küzdelem továbbra is előkelő helyet foglal el az Európai Bizottság napirendjén. Csak néhány példa arra, hogyan követnek el adócsalást.
Egy svájci import/export társaság cigarettákat vásárol egy tengerentúli gyártótól. A cigarettákat kirakodják egy EU-kikötőben. Mivel az iratokon az áll, hogy a cigaretták az EU-n kívüli piacra mennek, nem kell vámot fizetni az EU-ban. Ezután a cigarettákat teherautón egy, az EU-n kívüli országba szállítják. Ott azonban nem kerülnek piacra, hanem a tengeren keresztül visszaimportálják azokat az EU-ba, és ott adják el a feketepiacon. A bevételek több szakaszban kerülnek át Svájcba.
Egy, az EU-ban működő sajtgyártó cég támogatást kap, mivel azt állítja, hogy sajtjait egy EU-n kívüli országban értékesíti (Svájc igazi sajtnagyhatalom). Ténylegesen azonban a sajtot nem exportálják ebbe az országba, hanem az EU-n belül adják el. A sajtgyártó felveszi a támogatást, és a pénzt Svájcban helyezi letétbe.
Nyilvánvaló, hogy az adócsalást nem lesz könnyű kiirtani addig, amíg ilyen jól jövedelmez. És igazán jól jövedelmez: 1990 és 2001 között a buldózercsempészés (igen! azokról a nagy markológépekről van szó) mintegy 4 000 000 000 Ft hasznot hajthatott a bűnözőknek.
Mégis, vannak az adócsalással szemben megnyert csaták, és a csalást elkövető emberek és cégek legnagyobb félelme, hogy ilyen csaláson kapják őket. Emlékezzünk csak Al Caponéra, akit végül adócsalás vádjával tudtak ártalmatlanítani. Bár csaknem nulla annak a statisztikai valószínűsége, hogy önökre rábizonyítanak valamilyen adóbűntényt, azért néhány emberrel előfordul ilyesmi. Ha a balszerencsés kisebbséghez tartoznak, szerződtessék a fellelhető legjobb adóügyi és/vagy büntetőjogászt.
