Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A két éve bevezetett adónem jogszabályi háttere 2005-ben nem változik lényegesen, az egy hónapja kihirdetett adótörvénycsomag szerint csak apróbb korrekciók lesznek. A főbb paraméterek (25 millió forintos árbevételi határ, 15 százalékos adókulcs) változatlansága miatt elvileg nem kellene az evázók számának megugrására számítani, a nagy költséghányadú vállalkozásoknak pusztán emiatt még mindig nem éri meg a belépés. Számolni lehet viszont azzal is, hogy az eltelt két év tapasztalataira, az egyszerűbb adminisztráció előnyeire alapozva bejegyeztetett vállalkozások java részénél most jár le a kétéves türelmi idő, amikortól választhatják az evát. Figyelembe kell venni azt is, hogy az osztalékadó 20-ról 25 százalékra emelése is érdekeltté teheti a társas vállalkozásokat az evára való átváltásban.
Valószínűleg kisebb súllyal esik latba a döntéseknél az Európai Unió vizsgálata az eva uniós konformitását illetően. László Csaba volt pénzügyminiszter, az eva bevezetője nem látja veszélyben a sajátos magyar adót. Szerinte Brüsszel különösen figyel a versenysemlegesség érvényesülésére, de az a kisvállalkozói kör, amelynek az evát kitalálták, az uniós támogatási politika egyik fő kedvezményezettje; rájuk uniós programok épülnek.
A KPMG szakértője szerint az sem feltétlenül igaz, hogy az evázók kevesebb adót fizetnek, mint korábban. Sok veszteséges vállalkozás is választotta ezt a formát; ők korábban nem fizettek társasági adót. Azok a félelmek, hogy a büdzsé százmilliárd forintos nagyságrendben „bukik" az eván, nem voltak megalapozottak – mondta lapunknak. Nehezebb mérni, hogy többi adónemnél mekkora a kiesés, de komoly veszteséget biztosan nem okoz a büdzsének. Az alacsony adófizetési kötelezettség mellett a kiszámíthatóság, a biztonság az eva sikerének titka – tette hozzá.
