Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év elején a kormány még nagy szabadsággal dönthet a kiadások csökkentéséről, hisz egy januári döntés esetén legkésőbb az év második felére ezen döntések beérnek. Ráadásul az idei kiadásokat még el sem kezdték költeni a minisztériumok, vagyis nem ígérték el azokat, így azok zárolása is kevesebb fájdalommal járhat. Nem lehet elfelejteni, hogy a kiadási oldalon is egyre kisebb a mozgástér, hiszen a létszámstopot és kényszernyugdíjazásokat már elrendelték, amelyek számos esetben már az intézmények működését, a feladatok ellátását veszélyeztetik.
A költségvetésből finanszírozott fejlesztési kiadások minimálisak, csak néhány olyan presztízsberuházást fizetnek az adófizetők, amire nem lehet uniós forrásokat találni: ilyen az évek óta folyó debreceni stadionberuházás, a parlament előtti Kossuth tér 20 milliárdos felújítási programja. Összehasonlításul: útfelújításra a büdzsé az idén 1,5, vasúti hídfelújításra 5,8 milliárdot költene, így az eddig tabuként kezelt szociális-jóléti kiadások csökkentése jöhet szóba elvileg − ám nem lehet arról megfeledkezni, hogy 2014 tavaszán választások lesznek.
A bevételi oldalon a számtalan különadó fényében egyetlen komoly lyuk marad: a magas jövedelmek adóztatása. A kormány adópolitikájának sarokköve az egykulcsos szja, ugyanakkor nem zárható ki, hogy utolsó mentsvárként a kormány más névvel, különadó formájában visszahozza a második szja-kulcsot a magasabb jövedelmekre, ami évi 100 milliárdos bevételt hozna. Hasonló mértékű egyenlegjavulást eredményezhet az áfa általános kulcsának újabb egy százalékpontos emelése, ám belátható, hogy ez sem vállalható opció, hisz a 27 százalékos áfakulcs elismerten a világ legmagasabb fogyasztási terhe.
