Úgy tartják, hogy a whisky a víz, a föld és a tűz nászából született. A világ egyik legelterjedtebb és legkedveltebb magas alkoholtartalmú itala eredetileg kelta hagyományok alapján, növényi származékokból készülő ősi, gyógyhatású nedű. Ebben a kultúrkörben éppen ezért aqua vitae, az élet vize a neve. Mind a whiskey, mind a whisky írásmód használatos, előbbit az Írországban, Kanadában és az USA-ban, utóbbit pedig főként a Skóciában készült italok esetében használják. Az évek során Németország és Japán is feliratkozott a neves gyártó országok listájára, de az előállítás alapvetően az angolszász kultúrkörhöz kapcsolódik. A Dallas tévésorozat vetítése idején − 1978 és 1991 között − például a whisky akkora népszerűségre tett szert, hogy a világ éves fogyasztása megduplázódott.
Élet és halál
A legenda szerint a lepárlás titkát Szent Patrik adta át az íreknek az időszámításunk utáni 461. évben. A whiskyt akkor kiváló gyógyszernek tartották, amely véd az agyvérzéstől, a himlőtől és gyógyítja a hasgörcsöket. A kelták egyenesen mágikus erőt tulajdonítottak az italnak. Igaz, az egyik legkorábbi írásos emlék az 1400-as évekből, amelyben a whisky szerepel, éppen egy királyt említ, aki belehalt abba, hogy túl sok aqua vitaét ivott.
Az első szeszfőzde Bushmillsban nyílt meg az 1600-as évek elején. Nem sokkal később megjelent az első híres márka, a Jameson. Kétszáz évvel később már csaknem kétezer szeszfőzdét tartottak nyilván Skócia-szerte, a XIX. századra pedig akkora hírnévre tett szert az ital, hogy fizetőeszközként is elfogadták. A második világháború elején Anglia az amerikai hadianyagokért skót whiskyvel is fizetett. Amikor az angol-skót parlament 1707-ben adót vetett ki a whiskykészítőkre és -kereskedőkre, kezdetét vette a több mint száz évig tartó whiskyháború. Néhány évtizeddel később az USA szövetségi kormányának is óriási tiltakozással kellett szembenéznie, miután hasonló döntést hozott. Az 1800-as évek közepén Kanadában a whiskyfőzdék száma elérte a kétszázat, az USA-ban pedig ugyanebben az időszakban már több mint háromezer lepárlót tartottak nyilván. Néhány évvel később Andrew Usher előállította a − minden bizonnyal első − kevert whiskyt.
Kóstolni csak gondosan, szépen
A whisky fogyasztásának nincsenek szigorú szabályai, kóstolásnál a nagyobb élvezet érdekében érdemes betartani néhány dolgot − javasolják a szakértők. Először vizsgáljuk meg a pohárba töltött két centiliternyi ital színét − ez ugyanis sokat elárul a whisky karakteréről −, majd szippantsuk be az illatát. Az aromák ugyanis nyolcvan százalékban így is azonosíthatók. Egy kis korty után töltsünk kevés vizet a pohárba: jó minőségű whiskyk esetében így sokkal intenzívebbé válnak az illatok, karakteresebb lesz az íz. Figyeljük meg a whisky \"alkatát\", testességét, kiegyensúlyozottságát. Érdemes egymás után több fajtájú, évjáratú whiskyt kóstolni, így könnyebb az ízek, a minőség összehasonlítása. Minden pohár előtt igyunk egy korty vizet vagy kapjunk be egy-egy falat kenyeret, pogácsát, hogy a szánkban semlegesítsük a korábbi ízeket.
A skótok hagyományosan tisztán vagy vízzel fogyasztják az italt, az amerikaiak inkább jéggel vagy szódával. A whisky a koktélok és long drinkek egyre népszerűbb alapanyaga. A szállodákban, szórakozóhelyeken a mixerek gyakran kísérleteznek saját receptekkel is. A népszerűek közülük akár a vendéglátóhely védjegyévé is válhatnak. Skócia partjainál például akad olyan ötcsillagos golfhotel, ahol azt a különleges koktélt árulják, amely állítólag Vilmos herceg kedvence. A whisky jól összefér például a Colával, a gyömbérrel, az energiaitalokkal és a narancslével is.
A szakemberek ennél az italnál is felhívják a figyelmet, hogy mindenkinek egyéni az ízlése, nincs univerzálisan jónak minősíthető whisky vagy koktél. Magunknak kell kitapasztalnunk, melyik fajta, melyik évjárat vagy éppen keverék a leginkább szánk íze szerint való. A lényeg, hogy ne csak ledöntsük a torkunkon, hanem figyeljünk oda a whiskyre − ez az ital ugyanis nem memóriatörlésre való, hanem egy életérzés.
