Míg a lakáscélú hitelek 52,7 milliárd forinttal, a személyi hitelek 16,4 milliárd forinttal, a babaváró hitelek 7 milliárd forinal nőttek, addig a folyószámlahitelek 9,7 milliárd forinttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek pedig 1,9 milliárd forinttal csökkentek. Összesen 5596 milliárd forintot tett ki a lakáscélú hitelek nagyságrendje tavaly novemberben, amely a lakosságnak nyújtott kölcsönök 53 százaléka.

A háztartások betétállománya 148,3 milliárd forinttal nőtt, a forintbetétek esetében 192,7 milliárd forintos neó betételhelyezés, a devizabetétek esetében pedig 44,5 milliárd forintos neó betétkivonás volt megfigyelhető a hónapban.

A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya - csak a tranzakciókat figyelembe véve – 114 milliárd forintos növekedést mutatott, a forinthitelek állománya 22,9 milliárd forinttal, a devizahitelek állománya pedig 91,1 milliárd forinttal nőtt. A nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, a hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya ugyancsak nőtt összesen 0,7 milliárd forinttal.

A nem pénzügyi vállalatok betétállománya 284,8 milliárd forinal nőtt, a forintbetétek esetében 292,1 milliárd forintos nettó betételhelyezés, míg a devizabetétek esetében 7,3 milliárd forintos nettó betétkivonás volt megfigyelhető a hónapban. A külföldi kötelezeségek állománya a hitelintézetek mérlegfőösszegének 17 százalékát tette ki.

A lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelek állományának novemberi alakulása azt mutatja, a magyar építőiparnak ez a szegmense 2025 első felében a gyenge 2024-es bázishoz képest növekedésnek indulhat. Bár a hitelállomány még messze elmarad a csúcsidőszaknak számító 2021-22-es értékektől, de hónapok óta növekedést mutat a megelőző év azonos időszakéhoz képest. A használtlakás vásárlásra novemberben nyújtott banki hitelek összege nominálisan sincs a korábbi csúcsok közelében, reál értelemben pedig még jobban elmarad azoktól az értékektől, amikor az alacsony kamatok, a növekvő reálkeresetek és az állami ösztönzők az ingatlanpiac irányába terelték a lakosságot 

– mondja Juhász Attila, az Újház Zrt. valamint az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökének 

2025 második felében az új ösztönzőknek köszönhetően (vidéki otthonfelújítási támogatás, energiahatékonysági otthonfelújítási program egyszerűsítése, az új építésű ingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa meghosszabbítása, az önkéntes nyugdíjpénztári és a SZÉP-kártya megtakarítások keretének egyes lakásfelújítási és építési szolgáltatásokra történő felhasználhatósága) erőteljesebb fellendülés indulhat be a piacon, ami sok megbízást hozhat az építőiparnak ebben a szegmensében dolgozó mikro-, kis és középvállalkozásoknak.