Meg sem hívták az ünnepélyes aláírásra a MASZSZ elnökét, igaz, mivel nem aláíró, valószínűleg el sem ment volna. Zlati Róbert szerint az állaspontjuk a kezdetektől világos volt, hogy azonos mértékben kell emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, „hiszen, ha ez nem így történik, akkor tovább csökken a különbség a két bér között, ennek pedig rossz az üzenete.”
Az Economx videós podcastjában hangsúlyozta: nem csökkenhet a szakképzettség presztizse még tovább, hiszen a munkaerőpiacon jelenleg is komoly problémákat okoz az anyagi megbecsültség hiánya.
Zlati Róbert kiemelte: maximum szépségpötty az, hogy egy hónappal korábban emelkednek a bérek, ugyanakkor elmondta: ő volt, aki kezdeményezte, hogy akár hónapokkal korábban megtörténjen az emelés, amit a kormány is támogatott volna, ugyanakkor ezt a munkaadók szisztematikusan akadályozták.
A Magyar Közlönyben megjelent a minimálbér rendelete, amiből már hivatalos formában is kiderült, hogy mennyi lesz decembertől a minimum heti-, napi- és órabér. Az Economx több cikkben is foglalkozott a témával.
Mindezt tovább rontja az elképzelés, mely szerint 2027-re elérné a minimálbér összege a mediánbér 60 százalékát, ezzel párhuzamosan pedig kivezetésre kerülne a garantált bérminimum intézménye. A szövetség elnöke szerint
ez sok szempontból elképzelhetetlen, de leginkább azért problémás, mert ehhez jelenleg egyetlen olyan feltétel sem adott az ágazatokban, amely lehetővé tenné a kollektív szerződések megkötését a jövőben.
Enélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy ne létezzen garantált bérminimum. „Nincsenek garanciák a megállapodásban sok olyan kérdésre sem, amely elengedhetetlen azokhoz a folyamatokhoz, amelyek hosszútávon kezelnék a munkaerőpiaci problémákat” – így Zlati.
Podcast az Economx-en, válogatás a korább epizódokból:
