Amikor tavaly egy időre leállt az amerikai szövetségi államgépezet, mert a politikai erők nem tudtak megegyezni költségvetési kérdésekben, egy politikai startupnak elege lett. A CultivatedWit két alapítója elindította a FuckYouCongress internetes kampányt. Szlogenjük: az oldal, aminek nem kellene léteznie. Azóta lett pénz a közszolgákra, csakúgy, mint sok millió befektetői dollár a hasonló, a politikát a legújabb technológiák segítségével bomlasztó és újradefiniáló vállalkozásokra. Esélyes, hogy nálunk is idén tavasszal látjuk utoljára a fától az óriásplakát-erdőt.
Más lesz a politika. Legalábbis Ashton Kutcher és Troy Carter − Lady Gaga menedzsere − szerint, akik 750 000 dollárral személyesen is beszálltak a Votizenbe. A Mountain View-i (Kalifornia) központú startup vállalat évek munkájával digitalizálta az amerikai "szavazópolgárok" adatbázisát, amelynek segítségével a választók közös akciókat szervezhetnek a közösségi médián keresztül. A 2009-ben alapított Votizen az egyik első olyan startup, amely digitális eszközökkel, internetes alapon próbálta katalizálni a szavazók és a választott tisztségviselők közötti információáramlást. Egyik igazgatósági tagja a Napster- és Facebook-alapító Sean Parker, akinek meggyőződése: közösségi médiakampányok útján a politikából is komoly pénzt lehet csinálni. Ha csak a nonprofit szférát nézzük, az USA-ban egy év alatt 60 milliárd dollárt költenek el 300 milliárd dollár támogatás összegyűjtésére. És ez csak a torta egy szelete. Parker szerint "a politika a legnyilvánvalóbb terep, amelyet az internet újra fog definiálni".
A Votizen már az ötezredik szavazói kampányán is túl volt, amikor tavaly felvásárolta a szintén Parker által alapított és finanszírozott Causes.com. Az egyesült startupok célja, hogy a szavazópolgárok a számukra fontos ügyek érdekében akciókat szervezzenek. Az általuk életre hívott "klikktivizmus" korlátlan lehetőségeket biztosít arra, hogy egy közösségi hálózatba szervezett tömeg erősödő befolyással rendelkezzen és visszaszerezze a politika feletti befolyást a legmélyebb zsebbel rendelkezőktől. Legalábbis Parker víziója ez volt a felvásárlás kezdeményezésével. A Sandy Hook-i iskolai lövöldözés után a Causes.com kampányt indított, amelyet 3 millióan támogattak. Tavalyelőtt 65 millió aktivista akció indult a portálon, amely a politikusok peticionálásán kívül pénzbeli támogatások gyűjtésére is alkalmas. Direkt versenytársa a Change.org, amely 20 millió felhasználóval rendelkezik, és szintén állampolgári aláírásgyűjtéssel egybekötött petíciókat futtat az állatvédelemtől az egészségügyig terjedő széles témaskálán.
A modern mozgalmárkodás másik terepe a POPVOX, becenevén a "jogalkotási LinkedIn". Weboldalán minden, a kongresszus elé kerülő jogszabály megtalálható. Egyéni szavazók és szervezetek a POPVOX-on keresztül támogathatnak vagy ellenezhetnek törvényeket és üzeneteket hagyhatnak választott képviselőiknek. A cég garantálja, hogy az üzeneteket célba juttatja. Mivel ez hasznos direkt visszajelzés, a képviselők is nyitottak voltak az újra, a demokraták még saját intranetjükbe is integrálták a weboldalt. A világ első közösségszervező rendszere (COS), a NationBuilder ennél is tovább ment, amikor üzleti, nonprofit, kormányzati és politikai vezetők számára készült internetes termékcsoportokkal állt elő. Szoftverplatformjuk segítségével mindenki számára egy csapásra elérhetővé vált a mozgalmi célú közösségszervezés. A céget az a Joe Green alapította, aki John Kerry 2004-es elnökjelölti kampányán dolgozott és kollégiumi szobatársa volt a Facebook-alapító Mark Zuckerbergnek. Kockázati tőkebefektetők 15 millió dollárt invesztáltak cégébe.
A 17,2 milliárd dolláros lobbipiacot hackeli a Blastroots, amely az eddigiekben csak nagyvállalatok és szervezetek számára elérhető eszközöket adott az aktivista szavazópolgárok kezébe. Az utca embere nem tudja, milyen eszközökkel érvényesítheti akaratát, gyakorolhat befolyást jogalkotási kérdésekben. Ezen segít a Blastroots, amely a tömeglobbizást terjeszti felhasználói közösségi kapcsolatainak mozgósításával.
A választásban jeleskedik az Electnext, amely a szavazóknak segít azonosítani a saját értékrendjüknek megfelelő jelöltet. Felhasználói híreket kapnak azokban az ügyekben, amelyek iránt a leginkább érdeklődnek. A cég adatbázisa 15 millió kulcsadatot tartalmaz 4500 szövetségi szintű jelöltről. A legelkötelezettebb szavazók nemcsak az ízlésüknek megfelelő jelöltet tudják kiválasztani, hanem kampányadományokkal is támogathatják az illetőt, sőt önkéntesnek is jelentkezhetnek a csapatába. Hasonló elven működik a Candi-Date, amely egy jelölt kiválasztását a randizáshoz hasonlítja, azzal a különbséggel, hogy a legtöbben sokkal többet foglalkoznak szerelmi választásaikkal, mint politikai döntéseikkel. Meglehetősen ambiciózus elgondolás, de mint a neve is sugallja, a Candi-Date felvállaltan a politikai párválasztásra jött létre. Ha már párválasztás, akkor fiatalok: számukra ott a Rock the Vote nevű startup, amely elsősorban az USA-ban előírt szavazói regisztrációra és a szavazásra buzdít. Buszpályaudvarokon elhelyezett interaktív hirdetéseik segítségével a fiatal szavazók mozgósíthatóak.
Még érdekesebb a Social Teeth kezdeményezése. A politikai hirdetések közösségi finanszírozásának platformjára bárki feltölthet politikai hirdetést, kiválaszthatja a célcsoportot és kérhet adományokat hirdetése támogatására. A cég partnere az Aegis Media, amely a finanszírozási céljukat elért hirdetések megfelelő terjesztéséről gondoskodik.
Hogy a politikai startupok milyen mélyreható társadalmi változást tudnak elérni, ma még nehéz megbecsülni. Ami biztos: a demokrácia újrademokratizálása megkezdődött. A Democracy.com a minap tette elérhetővé a 2500 dolláros "dobozos" digitális kampányt a politikusjelöltek számára. Lesz ez még olcsóbb, és talán hamarosan forintban is elérhetővé válik.
Schillinger Attila startuptanácsadó
Szerző: Csaba Ferenc
