Nemcsak a jó mezőgazdasági termésért adhatnak hálát idén az amerikaiak, hanem a tőkepiacokon viszonylag kiegyensúlyozott környezetben realizálható kiemelkedő hozamokért is. A mindenkori csúcsokon tartózkodó fejlett piaci tőzsdeindexek, tartósan alacsony állampapírhozamok, az alacsony infláció, javuló növekedési és munkaerő-piaci adatok alapján a hamarosan leköszönő Ben Bernanke is megérdemli, hogy elfogyasszunk az egészségére egy hálaadásnapi pulykát. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy meddig tart ez a kegyelmi állapot és az ünnepi pulykát mikor váltja le a tapír, azaz vajon mikor kezdi meg eszközvásárlási programjának csökkentését a Fed.
Bár a piacon nagyjából konszenzus van a tekintetben, hogy legkésőbb a jövő év első hónapjaiban megkezdődik a "tapering", ennek egyelőre nyoma sincs a tőkepiacokon. Amikor azonban bekövetkezik a rettegett szigorítás, annak − úgy gondolom − eszközosztályonként igencsak eltérő hatásai lesznek. Míg a részvénypiacon csak kisebb turbulenciát, 5−10 százalékos korrekciót várnék, hiszen az eszközvásárlási program csökkentését megalapozó javuló fundamentumok ellensúlyozhatják a likviditásbőség csökkenését, addig az abszolút mélyponton lévő hozamok nagyot ugorhatnak fölfelé és a tőkeáramlás irányának megváltozása miatt a devizapiacon is komoly kilengések lehetnek.
Az euró−dollár devizapárban a QE3 csökkentése és az ECB általi lazítás (kamatcsökkentés, esetleges negatív betéti ráta vagy kibővített LTRO-program) hatására fordulat jöhet, és azon sem lepődnék meg, ha a legnagyobb forgalmú keresztben 1,20-as árfolyamot is látnánk jövőre. A többi fejlett piaci deviza közül a jen és a svájci frank euróval, illetve dollárral szembeni gyengülését várom, alapvetően a jegybankok különböző, a devizáik gyengítését célzó beavatkozásai miatt, míg az ausztrál dollár esetében a carrytrade-zárások és a laza monetáris politika válthatja ki a gyengülést.
A fejlődő piaci devizák esetében szinte minden esetben gyengülésre számítok a két fő fizetőeszközzel szemben, aminek mértéke azonban jelentős szórást mutathat. Alapvetően két csoportot különböztetnék meg az úgynevezett feltörekvő devizák között, az egyik, ahol a folyó fizetési mérleg jelentős hiányával és magas inflációval küszködnek (dél-afrikai rand, török líra, indiai rúpia), a másik, ahol az infláció alacsony és a folyó fizetési mérleg deficitje kisebb, esetleg akár többletet is mutat (magyar forint, lengyel zloty, cseh korona). Míg az előző csoportba tartozók esetében jelentősebb leértékelődést várok, addig az utóbbiaknál mérsékeltebb lehet a gyengülés. Az euró−forint párban a 300 feletti szintek ismét megjelenhetnek, de új árfolyamcsúcsokra nem számítok.
A jövő év tehát bőven tartogat izgalmakat: lehet itt infláció, hozamemelkedés, sőt kamatemelés is − úgy az USA-ban, mint Magyarországon.
A szerző az Equilor Befektetési Zrt. DevizaÜzletágának vezető üzletkötője
Szerző:
