Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre komolyabb problémát jelent a hazai tógazdaságokban az elhúzódó csapadékszegény, meleg időjárás.
A gyors párolgás és a vízfolyások kiszáradása következtében rohamosan apadnak a halastavaink. A legnagyobb gond a völgyzárógátas halastavaknál van, hiszen ezeket már a télen lehullott kevés csapadékból sem sikerült üzemi vízszintre tölteni tavaszig - írta a Ma-Hal.
A novemberre tervezett halászat helyett, sok helyen a gazdák kénytelenek már most lehalászni a halállományt, a térdig érő vízben oxigénhiány és a halfogyasztó madarak is fenyegetik a kihelyezett halakat.
Már tavaly is nehéz helyzetbe kerültek a haltermelők az aszályos időjárás miatt, az legfrissebb adatai alapján 2021-ben 2,5 százalékkal csökkent az üzemelő halastavak területe Magyarországon, tavaly a Dunántúlon 15 százalékkal kevesebb halat tudtak lehalászni a völgyzárógátas halastavakból - olvasható a szervezet közleményében.
Nagy a baj a halászatban
A tógazdaságok helyzete katasztrofális - mondta nemrégiben Lévai Ferenc, a (Ma-Hal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója a VG.hu-nak.
A Tiszántúlon kisebb a baj, ott
ugyanis az 1960-as években kialakították a nagy vízellátó rendszereket,
amelyekre rákötötték az akkor még intenzív öntözést és halgazdálkodást. A
Dunántúlon völgyzáró gátas rendszereket alakítottak ki, itt a
halastavak a szárazság miatt már második éve szenvednek rendkívüli
vízhiányban, és kiszáradnak, elpocsolyásodnak.
Lévai Ferenc szerint el kellene érni, hogy a halászati ágazat szereplőit is a többi mezőgazdasági ágazattal hasonló elbírálás alá sorolják, és pályázhassanak például a Vidékfejlesztési program forrásaira.
Gyorsan apad a vízszint országszerte
Egyre kevesebb a víz a Balatonban, a Velencei-tóban, a Tiszában és a
Dunában az óriási aszály miatt, és egyelőre nem is várható számottevő
csapadék. A kisebb tavak és patakok közül több már teljesen kiszáradt.
Az országos koordináció biztosítására Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), egyben az
Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője szerda reggel 8 órától
elrendelte az OMIT vízhiány elleni készültségi működését.
Az
elmúlt 24 órában az ország területén nem hullott csapadék. A
maximális-hőmérséklet az aszállyal leginkább érintett területeken
(Tiszántúl, Duna-Tisza köze) 35-38 Celsius-fok között alakult. Az
előrejelzések szerint a következő napokban fokozódik a hőség, a
rendkívüli aszállyal jellemezhető országrészen szombaton a 40 fokot is
elérhetjük. Ráadásul a következő 6 napban sem a Tisza felső
vízgyűjtőjén, sem hazánkban nem várható számottevő eső, ami tovább
súlyosbítja a vízhiányos helyzetet.
Jelenleg az ország
12 vízügyi igazgatóságából 9 területén van érvényben vízhiány elleni
védekezési készültségi fokozat: 4 db vízhiánykezelő körzetben első-, 9
körzetben másodfokú, és 18-ban van a legmagasabb, harmadfokú a készültség - közölte pénteken az OVF.
