A napi több mint 1 millió eurót (mintegy 400 millió
forintot) termelő livejasmin.com weboldal kapcsán pornómilliárdosnak is
nevezett – a legutóbbi parlamenti választáson pedig saját pártjával induló – Gattyán György egyik cégének, a WebMindLicenses (WML)ügyében döntött az Európai Bíróság.
A WML 2009-ben licencszerződéssel bérbe adta a Jasmin
üzemeltetéséhez kapcsolódó valamennyi eszközt és know-how-t egy portugál székhelyű, Lalib
elnevezésű vállalkozásnak. A magyar adóhatóság szerint az ügylet csupán álca
volt, hisz az üzemeletetést továbbra is Magyarországról végezték, a bérbeadás célja
valójában az volt, hogy a cégnek kevesebb adót kelljen fizetnie, Portugáliában
ugyanis az adózási körülmények jóval kedvezőbbek.
A WML az adóhatóság megállapítása ellen jogi eljárást
indított a magyar bíróságok előtt, amelyek viszont az Európai Bírósághoz
fordultak, az ügyben kulcsfontosságú, Európai Unió közös
hozzáadottértékadó-rendszerének (héa) értelmezését kérve.
Az uniós bíróság nem
tekintette döntő jelentőségűnek, hogy a szolgáltatás működéséhez nélkülözhetetlen
technikai eszközök, dokumentáció bérbe adásához szükséges szerződést egy másik,
alacsonyabb általános héa-mértékkel rendelkező tagállamban lévő céggel kötötték.
Ennek eredményeképpen végül a vitatott ügylet nem tekinthető adótörvénybe
ütköző megállapodásnak.
Az Európai Bíróság közleményéből kiderül, hogy az ügyhöz kapcsolódik egy másik jogvita is, amely a szintén Gattyán cégcsoportjához tartozó, magyarországi székhelyű DuoDecaddal kapcsolatos,
ugyanis ez a cég nyújtott technikai támogatást a portugál
Lalibnak, de az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakció utáni adózás szintén
Portugáliában történt.
A magyar adóhatóság szerint viszont ezt a
szolgáltatást is valójában a belföldi WebMindLicenses vette igénybe, ennek
megfelelően a keletkező adót is Magyarországon kellett volna megfizetni, így a
DuoDecadot közel 1 milliárd forintnyi, adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot magában foglaló büntetés törlesztésére kötelezte.
A DuoDecad a korábbiakhoz hasonlóan a magyar hatóság döntését megtámadta a Fővárosi Törvényszék előtt, amely viszont szintén az Európai Bírósághoz fordult, mivel az ezt megelőző, 2015-ös WML-ügy körülményeit a magyar és a portugál adóhatóság is másképp értékelte.
Ennek eredményeképpen ismét ez Európai Bíróságon a sor, hogy iránymutatásával segítségen azon kérdés megválaszolásában, hogy a szóban forgó szolgáltatást a portugál Lalib vagy a magyar WML vette-e igénybe.
