A fogyasztáshoz kapcsolt adók a kormány Országgyűléshez benyújtott költségvetési előterjesztése alapján 7243 milliárd forintról 9248 forintra emelkednek 2023-ban az előirányzatok alapján (általános forgalmi adó, jövedéki adó, regisztrációs adó, távközlési adó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó, légitársaságok hozzájárulása, turizmusfejlesztési hozzájárulás) - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog.
Ezen belül az áfa bevételek közel 30 százalékkal emelkednek, 7100 milliárd forintra.
Csak halvány emlék marad a profit
A kiskereskedelmi adó a gazdálkodó szervezetek befizetései között kapott helyett (tehát nem az előbb felsoroltak között). Az előirányzatok szintjén 2021-hez képest bő kétszeres az emelés 2022-ben. 2021 és 2023 között pedig már két és félszeres az ugratás.
A blog számításaiban nagyobb adóbefizetéssel számolnak az előirányzatoknál, a kormány is ide jutott 2021-ben, amikor a befizetések 22 százalékkal lépték túl a tervezettet.
A bolti kiskereskedelmi forgalom 2021-ben 14 086 milliárd forint volt, nagyjából ez a kiskereskedelmi adó köre. Az alap ennél kevesebb, mivel az áfa nélkül számított nettó forgalom számít. Az áfa pedig nem kevés a boltos világban, nagyobbrészt 27 százalék (de például egyes alapvető élelmiszereknél csak 5 százalék).
| 2020 | 2021 | 2022 | 2023-ban | ||
| kisker adó | előirányzat | . | 65 | 76 | 173 |
| tény (2020,2021), várható (2022, 2023) | 48 | 79 | 100 | 200 | |
| pótadó (2022-ben 80 százalék) | - | - | 80 (60*) | - | |
| összesen várható | 48 | 79 | 180 | 200 | |
| milliárd forint, *bejelentett előirányzat | |||||
| Forrás: Forrás: kormány, Magyar Államkincstár |
Idén 16 ezer milliárdnál jóval nagyobb lesz a boltos költekezés értéke. A boltos felextrázott kiskeradó pedig nagyjából másfél százaléka lehet a nettó bevételeknek.
Ez azt is jelenti, hogy el is viszi az adózás utáni eredményt, a profit egészét az átlagot tekintve. Ha pedig az ételárstop veszteségét is hozzácsapnák az eredmény megcsapolásához, akkor már a veszteségeket kellene latolgatni.
