Három év alatt 87 kibocsátó jutott átlagosan 32,5 milliárd forint forráshoz 118 kötvényaukción. A vállalatok összesen 2829 milliárd forintnyi forrást vontak be az Nkp-n keresztül, a kötvények több mint felét az MNB jegyezte le, a jegybank vásárlásait a piaci befektetők 1279 milliárd forinttal egészítették ki.
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégeknél landolt az összes bevont forrás bő negyede, 788 milliárd forint - írta a napilap.
A vállalati kötvények kamata jól követte a hozamkörnyezet emelkedését: 2019-ben még átlagosan 3 százalék alatti kamattal is forráshoz lehetett jutni, idén viszont már legalább 5 százalékos kuponnal keltek el a vállalati kötvények. A legkedvezőbben – fix 1,1 százalékos évi kamat mellett – a Mol tudott forrást bevonni, míg a legmagasabb, 6,8 százalékos éves kamatot az utolsóként piacra lépő PolSolar papírja fizeti.
A legtöbb esetben – 95 alkalommal – tízéves futamidőt választottak a vállalatok.
A 2019 közepén indult program keretét többször is emelték, az utolsó
módosítás után 1550 milliárd forintra nőtt, és a jegybank honlapján lévő
táblázat szerint márciusra 1512,2 milliárd forintnyi el is fogyott
belőle - írta korábban a Napi.hu.
Az NKP-ban azért érte meg részt venni a cégeknek, mert a segítségével
jóval olcsóbban juthattak fix kamatozású hosszú lejáratú forráshoz,
mintha normál piaci körülmények között adósodtak volna el. Az MNB
ugyanis az aukció során az elsődleges piacon lejegyezhette a kötvények
felét, amit általában meg is tett, ezzel pedig jelentően levitte a
hozamokat. A jegybank emellett a másodpiacon is beállt a vevők közé, így
a hozamok biztosan alacsonyak maradtak. A Caola például BB-s
hitelminősítés mellett, ami bőven bóvlinak számít, csupán 84
bázisponttal magasabb kamattal tudott 10 éves kötvény kibocsátani a múlt
héten, mint a magyar állam, amelynek a hitelminősítése BBB, vagyis
három fokozattal jobb, és az úgynevezett befektetésre javasolt
kategóriában van.
Voltak azonban olyan cégek is a program során,
amelyeknek sikerült a magyar államnál is kedvezőbb átlaghozammal
eladniuk a kötvényeiket, a Richter például az állampapírok hozamánál
több mint egy százalékponttal alacsonyabb hozammal tudott több mint 70
milliárd forintnyi forrást bevonni az NKP-ban. Igaz, a Richter
hitelminősítése még a magyar államénál is jobb egy fokozattal, BBB+.
Kérdés, lesz-e újabb program. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt szerdán arról beszélt, hogy önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni. A kamatok már sok esetben két
számjegyűek, miközben nálunk bőven van a hitelnek helye, a penetráció
uniós átlagban meglehetősen alacsony. Fontos, hogy együttműködjön a
kormány és a jegybank, például a növekedési hitelprogram ás a növekedési
kötvényprogramot érdemes lenne adandó alkalommal újranyitnia az MNB-nek, a mostaninál viszont sokkal célzottabban. Jelenleg csak
a Széchenyi kártya van mint elérhető opció, ehhez több fejleszti banki
forrás és kamattámogatásra van szükség - tette hozzá Nagy Márton.
