Fegyverrel, vagy annak látszó tárggyal fenyegetve követelt pénzt ismeretlen tettes egy pénzintézet alkalmazottaitól Budapest XV. kerületében hétfő délután öt óra körül. A tettesnek sikerült elmenekülni a zsákmánnyal. Lövés nem dördült, nem sérült meg senki, a sokkos állapotban lévő alkalmazottakhoz mentőt kellett hívni.
Lapinformációk szerint a rabló alaposan kitervelhette a
bűntettet, ugyanis minden hónapban 10-én nagyobb összeg van a
Takarbank-fiókban, mivel a pénzért aznap mennek a vállalkozók. Arra
számíthatott, hogy egy nappal korábban több pénzt zsebelhet be. A férfi állítólag női ruhát viselt a menekülés közben: a szalmakalap mellett egy szoknyát is felkapott magára.
Szakértők szerint a valóságban mára a pénzintézeti rablás az egyik legreménytelenebb bűnügyi vállalkozás, ahol szinte csak megbukni lehet - írta a napilap. Mára a bankbiztonsági berendezések és előírások mellett, ha valakinek sikerül is végrehajtani az akciót, csak kisebb összeget tud zsákmányolni, mivel a pénztárak időzárasak, így nagyobb, több milliós tételhez csak addigra juthatna a tettes, amikor a rendőrség már régen a helyszínre érkezett.
Így a bankrablásokat ma jellemzően néhány százezer, legfeljebb egy-két millió forintért követik el. Az ORFK adatai szerint 2014-ben Magyarországon összesen 17 millió forintot raboltak el bankokból. Összehasonlításul: a kilencvenes évek legismertebb bankrablója, „viszkis” Ambrus Attila az 1999-es elfogása előtti utolsó támadásánál 47,3 milliót kasszírozott.
Ráadásul a forgalmas közterületen a bankokból kilépő elkövető szinte biztos lehet abba, hogy megannyi kamerafelvétel lesz róla, érkezéséről, távozásáról, így a menekülési útvonalát hamar feltérképezik. Végül a pénzt sem tudja csak úgy elkölteni, ha fizetni próbálna a bankrablásból származó bankjeggyel, úgy meglehetősen gyorsan a nyomára akadnának. Mindezek miatt a bankrablások kilencvenes évekbeli felfutása óta, amikor éves szinten 100-120 ilyen bűncselekményt követtek el, mára leáldozott ennek a bűnügyi formának - szól a konklúzió.
