Az AB az egyikben azt mondja, a parlament
nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek.
Ez azt jelenti, hogy ha egy üzemben például a szakszervezet többletjogokat, juttatásokat járt ki a munkáltatóknak azért, hogy kollektív szerződésben fogadják el a harminchat hónapos munkaidőkeretet, akkor azok a többletjogok és juttatások akkor is járnak a dolgozóknak, ha közben a cég felmondja a kollektív szerződést - olvasható a portálon.
Eddig ugyanis nem volt világos, hogy mi történik akkor, ha kedvezményekkel csábítja bele a jelentős bizonytalanságot hozó három éves szerződésbe a munkavállalót a munkaadó, majd felmondja a kollektív megállapodást. Az AB szerint az erre vonatkozó garanciákat be kell építeni a szabályozásba. A testület nem látott viszont okot arra, hogy magát a törvényt vagy annak egyes pontjait is megsemmisítse
A másik pontban az AB azt mondja, akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás. Ha ez nem így lenne, a munkáltató például egy harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár hónapokon keresztül is aránytalanul sok munkára kötelezhetné a dolgozókat.
