Az adminsztratív szempontokat leszámítva tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy az első és második alkalommal ugyanazt az oltást kapja-e a páciens, vagy egy másik cégét - mondta el az interjúban Duda Ernő, aki szerint szakmai szempontok alapján nincs nagy jelentősége a két dózis között eltelt időnek. A kombinálhatóság leginkább azért lehetséges, mert például a vektorvakcinák (ilyen a Szputnyik V. például) az emlékeztető-oltásnál amúgy is más milyen adagot kapnak. "Azért, mert nem a vektor ellen akarunk védettséget kialakítani, hanem a koronavírus ellen. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az emlékeztető oltás ugyanattól a cégtől van-e vagy sem" - ismertette a szakértő.
Arról is beszélt, hogy egy messenger alapú (mRNS) oltás az embert az S-fehérje ellen immunizálja, ami után ha egy vektorvakcinát kap, az a vektor és az S-fehérje ellen immunizál: ez a fehérje lesz az, amit emlékeztet az oltás, ez ellen alakul ki az igazán hatásos védettség. A két oltástípus között az S fehérje tehát a közös nevező. Duda szerint ezt azért is érdemes figyelembe venni, mert nem jó ötlet hetekig azért tárolni a különböző oltásokat, mert így kockáztatják, hogy azok hatásfoka romlik. Bár személyesen Karikó Katalintól - a Pfizer/BioNTech oltás egyik kidolgozójától - úgy tudja, hogy a Pfizer oltóanyagát napokig el lehetne tartani akár egy normál hűtőben is.
A szakértő úgy látja, hogy nagy jelentőséget nem kell annak tulajdonítani, hogy rövid idő alatt vizsgálták meg és fejlesztették ki az új vakcinákat a Covid-19 ellen: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinák többé-kevésbé akkor is ugyanilyen tesztelésen mentek volna keresztül, ha több idő jut erre. Legfeljebb nem vonják össze az első és a második fázist. Kérdéses még, hogy a vakcinák hosszútávú hatása mi lesz, hogy meddig adnak védettséget, de remélhetőleg évtizedes időszakra.
A mutációk kapcsán elmondta, eltúlzottnak látja a vírusvariánsok jelentőségét, mert természetes, hogy van mutálódás, így fertőzőbbek, gyorsabb terjedésű változatok jelennek meg. Viszont a professzor szerint nem várható, hogy a jelenlegieknél nagyságrendileg gyilkosabb mutáció tűnne fel. A nyájimmunitásról szólva Duda elmondta: hogy ténylegesen megszabaduljunk a koronavírus-fertőzéstől, ahhoz a Föld lakosságának 80-90 százalékát be kellene oltani.
