Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben. A strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak. Ez több, mint tízszerese az uniós átlagnak - írja az Euronews az OLAF csütörtökön közzétett éves jelentéséről.
A rangsorban részletezik, hogy a kifizetéseknél milyen arányban kér korrekciós lépéseket az Európai Bizottságtól az OLAF a szabálytalanságok, illetve visszaélések miatt. A magyar költések esetében a csalás gyanú miatt kirótt büntetések összehasonlíthatatlan mértékben magasak más uniós országok mérten: az EU átlag 0,36 százalék, vagyis a magyarországi arány több, mint tízszerese az uniós szintnek. Érdekesség, hogy a korrupciós szinonímaként emlegetett Romániában ez 0,35 százalék, de még a szintén ilyen kontextusban gyakran elővett Bulgáriában is csak 0,33 százalék. Magyarország ezt a listát már az elmúlt két év hasonló jelentéseiben is nagy arányban vezette, vagyis nem csökkent a problémásnak ítélt tételek aránya. A korrekciós lépésekről az Európai Bizottság Regionális ügyekért felelős főigazgatósága dönthet, de teljes visszafizetést valószínűleg most nem kérnek a kormánytól.
Eredmény viszont, hogy Magyarországon egyre több esetben vizsgálják az uniós pénzek szabálytalan vizsgálatát, bár 2019-ben csak összesen öt ilyen ügy zárult le, ebből kettő esetében javasolt lépéseket a csalás elleni hivatal. A 2018-as éves jelentésben Magyarország vezette ezt a listát kilenc vizsgálattal. Most viszont Magyarország a hatodik helyen szerepel a listán, amelyet Románia vezet 11 üggyel, amelyből 9 zárult ajánlással a hatóságok számára. Olaszország (9 vizsgálat - 7 ajánlás), Görögország (7 vizsgálat - 2 ajánlás), Lengyelország (7 vizsgálat - 4 ajánlás) és Bulgária (7 vizsgálat - 5 ajánlás) is megelőzi Magyarországot - írja az Euronews.
Az OLAF az egyes ügyek részleteiről nem közöl részleteket, az ajánlásokat is csak az érintett tagállamok hozhatják nyilvánosságra. Így csak sejteni lehet, hogy az egyik a 2015-ös magyar egészségügyi gigakartell ügyében tett feljelentés. A másik lehetséges vizsgálat Hadházy Ákos szerint a az uniós pénzből finanszírozott Harmadik Évezred Alapítvány lehet. Itt fiktív módon szerveztek sportnapokat közpénzből, amelyeken csak néhány ember lézengett. A kárérték itt majdnem félmilliárd forint volt.
Korábban az Elios-ügy és a Microsoft-botrány miatt is vizsgálatot kezdett a szervezet. Előbbi esetében Tiborcz István korábbi, közvilágítási projekteket megvalósító cége esetében az OLAF megállapította, hogy csalás történt, de végül a magyar kormány kiemelte az uniós támogatási listáról és saját forrásból rendezte az ügyet. A Microsoft szoftverlicencek beszerzése körüli korrupciós ügy eredményéről egyelőre nincsenek hírek, de a magyar ügyészség is nyomoz, miközben az Egyesült Államok hatóságai már tavaly megállapították, hogy szabálysértések történtek.
