Eltűnt 2500 bankfiók Magyarországon

Úgy tűnnek el a bankfiókok Magyarországról, mint a kámfor. Magyarországon a 2008-as válság kitörése előtt még több mint 4400 bankfiók lehetett egy 2010-es, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által publikált tanulmány szerint, ebből azóta körülbelül 2500-at zártak be.

Az MNB friss adatai szerint az idén márciusban már csupán 1917 bankfiók működött az országban. Ezek egy része a koronavírus-járvány miatt zárva volt, hiszen több bank is úgy döntött, a saját székházában működő fiókot biztonsági okokból nem nyitja ki. Nem akarták ugyanis kockáztatni, hogy egy fertőzött ügyfél látogatása miatt a teljes központi épületet járványügyi vesztegzár alá helyezzék.

Magyarországon valójában sosem volt sok bankfiók

A felnőtt lakosság számát figyelembe véve sosem volt sok bankfiók Magyarországon. Amikor a 2008-as válság előtt 4400 fölött volt a számuk, a 100 ezer felnőtt lakosra számított fiókszám már akkor is csupán átlagosnak számított európai összevetésben, azóta pedig még tovább romlott a helyzet.

Az MNB 2013 közepe óta publikál részletes adatokat a hitelintézeti fiókok számáról. 2013 júniusának végén 3244 fiók volt az országban, az egységek száma 2015-ben csökkent 3 ezer alá, 2016 végén már 2700-at sem érte el, 2017 végén 2420, 2018 végére pedig 2235 maradt belőlük.

Az IMF most pénteken tette közzé a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló felmérését, amely világszerte vizsgálja egyebek mellett a bankfiókokkal történő ellátottságot is. A most megjelent tanulmány 2018-as adatokra épült, és ezek alapján Magyarországon két évvel ezelőtt már csupán 14,21 bankfiók jutott 100 ezer lakosra, ennél gyérebb ellátottságat Európában csak néhány országban mértek.

Magyarország bankfiókkal való ellátottsága a világtérképen nagyjából Mexikóval, Indiával, Chilével és a Marshall-szigetekkel van azonos szinten. Vannak persze országok, ahol ennek a többszöröse a bankfiókok száma a felnőtt lakosság számához mérten. Jellemzően nagyon fejlett pénzügyi kultúrájú országokról van szó, de néhány ázsiai ország, illetve adóparadicsom is ott van a toplistán.

Ezek jellemzően fejlett pénzügyi kultúrájú államok voltak: Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Litvániában, Észtországban és Finnországban volt a lakosság számához mérten a magyarországinál is kevesebb bankfiók. A jegybank időközben megjelent adatai szerint a bankfiókok további 15 százaléka szűnt meg azóta az országban tehát 100 ezer lakosra most már kevesebb mint 12,2 fiók jut. A lakosságra vetítve a legkevesebb bankfiók jellemzően a kevésbé fejlett országokban jut, de Finnország kakukktojásként ott van ezen a téren az élbolyban számos harmadik világbeli ország mellett.

Csendben tűnnek el

Az elmúlt két-három év arról szólt, hogy a bankok egyre nagyobb nyereséget értek el, rekord eredmények születtek. A fiókbezárások fő oka korábban a költségcsökkentés volt, de a nyereséges években is tovább folytatódott az egységek számának csökkentése. A háttérben a terjedő digitalizáció is állhat, egyre több banki ügyet el lehet már intézni otthonról a számítógép mellől, vagy akár okostelefonról, emiatt visszaesett a fióklátogatások száma.

A koronavírus-járvány pedig még inkább felgyorsította a folyamatot, jóformán az összes hitelintézet azt tapasztalta, a pandémiás helyzet idején az ügyfelek a korábbinál sokkal többet használták az elektronikus csatornákat bankolásra, ami értelemszerűen csökkenti a fióklátogatások számát. A digitális fejlesztések mellett a bankok mellett az MNB is elkötelezett, és ha az ügyfeleket is sikerül rávenni az új megoldások használatára, akkor még kevesebb bankfiókra lehet szükség.

A bankok bejelentik, ha bezárnak néhány fiókot. Az érintett ügyfeleket mindenképpen értesítik erről, a szélesebb nyilvánossághoz azonban a fiókbezárásoknak csak a töredéke jut el. A nagyobb változásokat megírja a sajtó, például azt, amikor az MKB bő másfél évvel ezelőtt bezárta 15 fiókját, de a legtöbb fiók csendben tűnik el, vagy vonódik össze egy másik, közelben lévő egységgel.