Korábbi tájékoztatás szerint a vádlott - ügyvezető igazgató - 2006-tól olyan hitelezési mechanizmust alakított ki és követett, amely sem a belső szabályzatoknak, sem a jogszabályoknak nem felelt meg. Ezzel okozott csaknem 9 milliárd forint vagyoni hátrányt a takarékszövetkezetnek, amelynek működési engedélyét a Magyar Nemzeti Bank a visszásságok feltárása után, 2014-ben visszavonta és kezdeményezte a takarékszövetkezet felszámolását. A vádlottat a visszaélésekben két férfi és egy nő segítette a takarékszövetkezetnél végzett munkájuk során.
Az első fokon eljáró Kecskeméti járásbíróság 2018. június 12-én bizonyítottság hiányában felmentette ugyan a vádlottakat, a törvényszék azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, mert a járásbíróság "téves indokok alapján nem vette figyelembe a titkos adatszerzés eredményét" - írta most a törvényszék sajtóosztálya az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A másodfokú végzéssel szemben a főügyészség, a vádlottak és a védők is fellebbezést nyújtottak be, amelyről a Szegedi Ítélőtábla dönt majd.
