Az utóbbi időszakban egyre többet lehetett olvasni - többek közt a Napi.hu-n is - arról, hogy a levegő szennyezettsége miatt éppen melyik magyar városban nem lenne szabad levegőt venni.
A helyzet pedig egyáltalán nem rózsás, hiszen Magyarország nem csupán a régió, de egész Európa harmadik legfenyegetettebb országa - mondta előadása során Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója. Ráadásul a civik világszervezet, a WWF szerint Kína után Magyarországon halnak meg a legtöbben a rossz levegő miatt: az ázsiai országban egymillióból 953,7 elhalálozás köthető a rossz levegőhöz, itthon 937,6. Mindez azt is jelenti, hogy a térségben Lengyelországban átlagosan 1,29; Szlovákiában 1,2; Magyarországon pedig 1,12 évvel élnek kevesebbet az emberek a légszennyezés miatt.
De nem ez az egyetlen terület, ahol előre lehetne lépni: Magyarországon a hulladék 67 százalékát a mai napig elássák, miközben ez az arány Svédországban, Dániában, Hollandiában, Németországban és Belgiumban a nullát közelíti - emelte ki Mitnyan György.
Egyre többen választják a távfűtést
A Főtáv vezetője szerint az ilyen problémák ellen megoldást jelenthet a távhőrendszer, amely alkalmas bármilyen módon előállított hőenergia összegyűjtésére és a fogyasztókhoz való elszállítására. Éppen ezért a távhő nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenti, hanem fosszilis primer tüzelőanyag megtakarítást is eredményez.
Sokat dolgozunk azon, hogy a távfűtés újra népszerű legyen - mondta ezzel kapcsolatban Mitnyan, aki néhány számot is elárult az előadása során: eszerint csak idén 615 lakást fognak visszahozni a távfűtési rendszerbe, míg 2021-ig 2285 újépítésű lakást fognak bekapcsolni a rendszerbe.
Miért érdemes távfűteni? Kényelmes, biztonságos, környezetbarát, versenyképes - sorolta Mitnyan. A részletekkel kapcsolatban elhangzott, hogy ez a fűtési módok között a legmagasabb komfortfokozatot biztosítja, melynek rendelkezésre állási mutatója 99,88 százalék. A fogyasztó szempontjából jó hír, hogy a felhasználóknál nincs tüzelőberendezés, így nincs ezzel kapcsolatos kockázat (tűz, robbanásveszély, szén-monoxid-mérgezés) sem.
A Főtáv vezetője szerint a távhő alkalmas a legnagyobb mértékben a hulladék- és megújuló energiák felhasználására, illetve lehetőséget ad a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) megvalósítására, ami jelentős tüzelőanyag megtakarítást és üvegházgáz-kibocsátás csökkentést tesz lehetővé. Nem mellesleg pedig gazdaságos is, hiszen olcsóbb a gázfűtésnél - emelte ki Mitnyan György.
Egységesítik a rendszert
Az ilyen tényezők miatt a budapesti távfűtéses rendszer 2016 óta évente 30 MW feletti piacbővülést könyvelhet el (ami nagyjából Kaposvár éves fogyasztásának felel meg), idénre legalább 50 MW-nyi bővülést vár a Főtáv.
Amennyiben ez megvalósul, még sok munka lesz, amíg például Bécset utolérjük. Az osztrák fővárosban ugyanis összes hőigény 38 százalékát a távhőszolgáltatás biztosítja, illetve ott már megvalósult az a folyamat, amelynek Budapest még csak az elején jár: összekapcsolták a korábban szigetszerűen működő távhő-gócpontokat. Ez itthon is számtalan előnnyel járna Mitnyan szerint, hiszen ma még monopolhelyzetben lévő külső szolgáltatókról, a hőtermelői verseny hiányáról, ezért magas árakról és magas földgáz arányról beszélhetünk a budapesti távhőrendszer kapcsán.
Itthon még csak most folyik a munka, amely egységesíti a távhőrendszert, a legfőbb projekt pedig a Belváros bekötése a távhőrendszerbe. Az egységesítés összesen mintegy 40 milliárd forintba kerül, mely során 8 szigetszerű hőkörzetet kötnek össze 51 kilométernyi vezetékpárral, amivel 200 MW-nyi fogyasztót húznának be.
A távhőrendszer egységesítése évente 150-170 kilótonna szén-dioxid kibocsátás-csökkenést eredményezne. A budapesti hőgyűrű kiépítése esetén 25 millió átlagos fa, másként számolva 12 ezer hektárnyi erdő maradna meg - emelte ki a konferencián Mitnyan.
