A közgazdász szerint az elmúlt két évet vizsgálva azt lehet mondani, hogy a hazai gazdaság jól prosperál. Az elmúlt nyolc évben ugyanakkor a 2008-as válság és a 2012-es recesszió alapján már egészen más, kevésbé pozitív kép alakul ki. A rendszerváltás óta eltelt 25 év megint javít ugyan az összképen, azonban ha a magyar gazdasági növekedés teljesítményét a régiós országokéval vetjük össze, akkor kiderül, hogy az ország sereghajtó a GDP-növekedés tekintetében.
A szakember szerint most a negyedik ipari forradalom alakíthatja át a társadalmat és a gazdaságot. Azok tudása értékelődik fel, akik valamilyen speciális ismerettel rendelkeznek.
A rendezvényen - amelynek fő témája a \"változás, mint a fejlődés motorja\" volt - Antalffy Péter történész elmondta, hogy a 21. századi embernek megvan az a hatalmas szerencséje, hogy sokkal szélesebb történelmi ismeretekkel rendelkezik, mint a korábbi korok embere. Ezekből pedig leszűrhetjük azokat a következtetéseket, hogy az egyes válságokra (gazdasági, migrációs, stb.) milyen választ adjuk, vagy milyet ne adjunk.
Az évszázadok során úgy tűnik, mindig is voltak, és várhatóan a jövőben is lesznek olyanok, akiknek nem tetszik a változás, ám olykor \"szét kell esnie\" megszokott világunknak ahhoz, hogy ezáltal valami új születhessen.
Arra kérdésre, hogy miért él át jóval több változást a mai ember, Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató szerint az lehet az egyik válasz, hogy sokkal több és kiterjedtebb hálózat működik a modern emberi társadalomban. Egyes feltételezések szerint a 2008-as válságnak is az lehet az egyik oka, hogy a bankok túlságosan diverzifikálódtak, túl sok feladatot próbáltak meg egymaguk ellátni, így a problémák sokukat érintették.
