A fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségének növekedését, a hagyományos befektetési konstrukciók alacsony hozamát és a fogyasztók informálatlanságát kihasználva ismét megjelentek a piacon a piramisjátékokra emlékeztető mechanizmusokkal működő termékek.
Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe - például az úgynevezett OneCoin-ba - való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek. A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt \"tőzsdén\" lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető. A jegybank korábbi sajtóközleményeiben és jelentéseiben már felhívta a figyelmet a Bitcoin kockázataira - hangsúlyozta az MNB.
Az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően az MNB és az EU felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem biztosítja.
Az MNB ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy mielőtt befektetnének, ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e a megfelelő felügyeleti engedélyekkel. A Magyarországon engedéllyel vagy felügyeleti regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája elérhető itt. Befektetés előtt érdemes áttekinteni az MNB Mielőtt befektetne című füzetét is, mely elérhető elektronikus formátumban, valamint nyomtatott kiadásban országszerte a banki és takarékszövetkezeti fiókokban.
